A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Maxim. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Maxim. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. december 30., hétfő

Hirtelen a jövőben | Szaszkó Gabriella: Kora február

Sziasztok Molyok !

Akik régebb óta követik a blogomat azok tudhatják, hogy én nagyon szeretem Szaszkó Gabriellát és az ő könyveit. Azt hittem a Pennington- testvérek  után már nem tud olyan nagy meglepetést okozni, de tévedtem! A Kora februárt még jobban imádom, mint az eddigi könyveit, lássuk is, hogy miért !


Írta: Szaszkó Gabriella

Cím: Kora február
Oldalak száma: 384
Kiadta: Maxim
Megjelenés: 2019
Molyos értékelése: 92%
Műfaj: romantikus, new adult
Fülszöveg:


Anna és Josh nem ismerik egymást. Mindennek ellenére egy ágyban ébrednek fel egy ismeretlen, elszigetelt helyen, miközben odakint hóvihar tombol. A házban kutakodva hamarosan ráébrednek, hogy öt év kiesett az életükből, hiába próbálnak visszaemlékezni, sehogy sem sikerül. Öt év alatt azonban rengeteg minden történhet egy ember életében. Vajon Joshnak sikerült kiszabadulnia az egyetemi időszak fojtogatásából, és valóra váltotta az álmát, hogy menő rockzenész legyen? Vajon Anna hozzáment feleségül egyetemista szerelméhez, és megtalálta mellette a boldogságot? Mind a ketten előre tervezték az életüket, megálmodták, hová is akarnak jutni harmincas éveik elejére. De ha minden a terv szerint alakult, hogyan lehetséges, hogy egymás mellett ébredtek egy ismeretlen helyen?

A világukat már csak az borítja fel még jobban, amikor felfedezik, hogy álmaikban lassan visszapárolognak az elmúlt évek emlékei. Hamarosan kiderül, hogy a kiesett öt év elképesztő meglepetéseket tartogat.

2019. december 12., csütörtök

Szabad- e szeretni ? | Szabó Tamás : Holdvíz

Sziasztok Molyok !

Szabó Tamás Holdvíz című kötetéről hoztam ma nektek el a véleményemet. Ahhoz képest, hogy Tamás egy első könyves szerző rögtön egy elég erős kötetet adott az olvasóinak , ami egy nehéz tabu témával foglalkozik. Eleinte pont ezért tartottam egy kicsit tőle, de nem kellett volna, mert a történet szerencsére végig vitt magával, és egy igazán jó olvasás kerekedett belőle.

Köszönöm szépen a Maxim Könyvkiadónak, hogy kaphattam belőle egy recenziós példányt !

Na, és akkor jöjjön is végre az értékelés !


Írta: Szabó Tamás
Cím: Holdvíz
Oldalak száma: 368
Kiadta: Maxim
Megjelenés: 2019
Molyos értékelése: 86%
Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz !

Zolit, a burokban nevelkedett, milliomos egyetemista ficsúrt sokkolja a hír: „örökölt” egy 16 éves lánytestvért apja, a néhai KGB-tiszt után! A két tinédzser kapcsolatát nagyban befolyásolja, hogy külön nőttek fel, nem is tudva egymásról. A báty tanácstalan; hogyan viszonyuljon a hányatott sorsú, öntörvényű kis vadóchoz, aki egyből felforgatja az ő nyugodt életét?

Mikor a lány minden addiginál nagyobb zűrbe keveredik és eltűnik Brazíliában, a fiú kénytelen otthagyni mindent; Noémi után ered, majd a Polícia korruptságát látva maga kutatja fel a húgát. Vajon képes felnőni a feladathoz, és egyedül megmenteni őt? Túlélik a testvérek könyörtelen megpróbáltatásaikat távol az otthonuktól, vagy elbuknak az alvilággal, a természeti erőkkel, illetve az önmagukkal vívott harcban, hogy beteljesedjék a családi karma?


2019. szeptember 7., szombat

Furcsa gyilkosság a gimiben | Karen M. McManus: Lehull a lepel

Sziasztok Molyok !

A mai bejegyzésemben egy érdekes ifjúsági krimiről hoztam el nektek a véleményemet. Ez a kötet nem lenne más, mint Karen M. McManus Lehull a lepel című kötete. Ezt a könyvet még a Maxim kiadó által szervezett Online Nyári Olvasó Táborra olvastam, és örülök, hogy ez a kötet a kezembe került, bár nem vagyok vele teljesen elégedett sem. Na, de lássuk is akkor róla a véleményemet !

Jó olvasást a bloghoz !

Írta: Karen M. McManus
Cím: Lehull a lepel
Oldalak száma: 382
Kiadta: Maxim
Megjelenés: 2018
Molyos értékelése: 89%
Fülszöveg:

„Ebben ​a magával ragadó, lerakhatatlan történetben megtudhatjuk, mi történik akkor, amikor öt idegen együtt sétál be egy terembe, de csak négyen jönnek ki élve onnan. Figyelj nagyon, és talán sikerül megoldanod a rejtélyt. Hétfő délután a Bayview gimi öt diákja büntetését tölti egy osztályteremben. Bronwyn, az ész, a Yale-re készül, és soha nem szegi meg a szabályokat. Addy, a szépség, a tökéletes bálkirálynő megtestesítője. Nate, a bűnöző, most feltételes szabadlábon van dílerkedés miatt. Cooper, a sportoló, bajnok baseball játékos. És Simon, a különc, a Bayview gimi hírhedt pletykarovatának szerkesztője. Csakhogy Simon nem éli túl a büntetést. Mielőtt még kijöhetnének a teremből, Simon meghal. A nyomozók szándékosságot sejtenek a halál körül. Simon hétfőn halt meg, keddre viszont pletykaáradatot tervezett nyilvánosságra hozni legismertebb osztálytársairól. Ezzel pedig mind a négyüket a gyilkosság gyanúsítottaivá teszi. Vagy az is lehet, hogy mindannyian egy szabadon portyázó gyilkos bűnbakjai? Mert mindenkinek vannak titkai, nem igaz? De vajon milyen messzire mennél el, hogy ne lepleződj le?”


A könyv műfaja:
A Lehull a lepel című kötetet én az ifjúsági, krimi és thriller kategóriákba sorolnám be. A könyvről tudni kell azt, hogy négy szemszögből olvashatjuk a történetet, ami eleinte számomra kissé zavaró volt, de egy idő után meg lehet szokni. Azok, akik nem szeretik,ha egy történetet több mint két szemszögből olvashatunk, azoknak nem biztos, hogy ajánlom ezt a regényt, mert csalódás lehet számukra.

Borító:
Egyszerű, de mégis ötletes számomra ez a borító. Nagyon jól utal a rejtélyekre és a titkokra, amik a könyv lapjain lappanganak. Megmondom őszintén nem fog a kedvenc borítóim közé tartozni, de az összkép ettől függetlenül nekem tetszik, és szerintem jól néz ki.

Helyszín:
Történetünk legfőbb helyszíne a Bayview Gimnázium.

Karakterek:
Történetünk öt főszereplője Simon, Bronwyn, Addy, Nate és Cooper. Talán azzal nem mondok el semmi spoilert , hogy ötük közül Simon fog meghalni a közös büntetésük során, hiszen ez már a fülszövegben is kiderül.

Na és akkor beszéljünk egy kicsit a történet szereplőiről. Az az igazság, hogy itt kezdődnek a bajok. Egyszerűen nem tudtak megfogni, sem érdekelni a szereplők és az ő sorsuk. A történet vége fele talán már Nate karaktere kicsit közelebb került hozzám, de igazából semmi ilyesmi nem történt. Én magam sem értem az okát, hiszen nem volt rossz ez a regény, és a szereplők sem voltak olyan rosszak, engem valahogy mégis hidegen hagytak. Hát ez a szomorú igazság. Tudom, hogy általában milyen sokat szoktam írni a karakterekről, de úgy látszik, most ennél a bejegyzésnél ez nem fog megtörténni.

Többet nagyon nem is írnék a szereplőkről, mert minden fontos információ róluk olvasás közben fog kiderülni, és én senkinek nem szeretném elrontani az olvasmányélményét.

Írói stílus:
Karen M. McManus stílusával nem volt semmi bajom, gyorsan tudtam haladni a történettel. Jó volt, hogy a szereplők személyisége nagyon különböző volt, ám engem sajnos még így is nagyon hidegen hagytak. A krimis szála érdekes volt, bár én már a történet elején számítottam rá, hogy mégis mi fog történni, így a történet csattanója egyáltalán nem lepett meg.

Saját vélemény:
Nagyon szerettem volna szeretni ezt a könyvet, és ezt a történetet, de hát nem sikerült. Nem tudom megmagyarázni az okát, de egyszerűen nem tudtak érdekelni a történetben a szereplők és az ő sorsuk. Számomra mindig nagyon fontos, hogy ha olvasok egy regényt, akkor tudjak a szereplőihez ragaszkodni érzelmileg. Ezt az olvasás talán ez ölte meg, hogy ez  nem történt meg.

A másik nagy problémám ezzel a regénnyel az, hogy számomra nagyon kiszámítható volt. Sokan mondták, hogy ez a történet milyen agyafúrt, és hogy mennyire meglepte őket a történet vége. Megörültem, hogy huh azt én is szeretem, ha meglepnek, de hát ennek a könyvnek ez nem sikerült. Lehet én olvasok túl sok Agatha Christiet, vagy nem tudom, de számomra már a huszadik oldal körül kiderült, hogy mégis mi áll itt a dolog mögött, vagy legalább is igen erős sejtésem volt arról, hogy mi is történt. Ez egy szomorú történet, és egy nagy csalódás számomra. Olyan sokan szeretik ezt a regényt, azt hittem én is szeretni fogom, de hát sajnos nem.

Kinek ajánlom:
Krimi és thriller kedvelőinek jó kikapcsolódás lehet.

Én ezt a könyvet 3 csillagra értékeltem.
★★★

Néhány idézet egy kis kedvcsinálónak:

„Lopez hadnagy aztán nem adja fel, ezt meg kell hagyni, ő még egy zombiapokalipszis kellős közepén is a dolgok jó oldalát keresné. ”

„Elég szürreális, hogy amikor szombat reggel lemegyek reggelizni, a nagymamám a People magazint olvassa, aminek a címlapján az én arcom szerepel.”


„Ha egy olyan embert ölsz meg, akit sokan akarnak holtan látni, viszonylag könnyen megúszhatod a büntetést.”



Köszönöm, hogy itt voltatok velem, remélem tetszett nektek az értékelésem. Ha kedved kaptatok a könyv elolvasásához kezdjetek neki bátran, de véleményeket kérek ám! :D

Ha esetleg már te is olvastad ezt a könyvet, akkor írd le bátran, hogy neked miért tetszett, vagy éppen nem tetszett. Gyere és beszéljük ki együtt!

Hagyjatok magatok után nyomot, bátran jelezzétek véleményeteket a blogon, ígérem nem harapok !


Legyetek jók! Sziasztok !

2019. augusztus 13., kedd

Nők nélkül | Giovanna & Tom Fletcher: Eve of man - A jövő reménye

Sziasztok Molyok !

A mai bejegyzésemben a Maxim könyvkiadó által rendezett Online Nyári Olvasótábor harmadik fordulójának könyvéről hoztam el az értékelésemet. Ez a könyv pedig nem lenne más, mint Giovanna és Tom Fletcher közös kötete, A jövő reménye.

Számomra ez a könyv hatalmas meglepetés volt, hiszen egyáltalán nem számítottam arra, hogy ez a kötet nekem ennyire tetszeni  fog. Arra pedig végkép nem számítottam, hogy még a kedvenc könyveim közé is bekerül. Pedig így történt. Hálás vagyok a Maxim kiadónak az Online Nyári Olvasótáborért, mert ha nincs ez a verseny, akkor valószínűleg soha nem jut el hozzám ez a regény. Milyen kár lett volna ezt kihagyni !

Jó olvasást a bloghoz !

Írta: Giovanna & Tom Fletcher
Cím: A jövő reménye
Oldalak száma: 400
Kiadta: Maxim
Megjelenés: 2019
Molyos értékelése: 84%
Fülszöveg:


„ MINDEN VÁRAKOZÁS ELLENÉRE TÚLÉLTE. AZ ELMÚLT 50 ÉVBEN EGY LÁNY SEM SZÜLETETT – AZTÁN JÖTT Ő. EVE-NEK NEVEZTÉK EL.

Eve-et egész életében távol tartották a másik nemtől, múltja titkait pedig sosem fedték fel előtte. Azonban 16 évesen a lánynak szembe kell néznie a sorsával. Kiválasztották számára a lehetséges társjelölteket. Az emberiség jövője az ő kezében van. És ő mindig is elfogadta a sorsát.

Amíg nem ismerte Bramet. Azonban most már Eve szeretné irányítani a saját sorsát. Szabad akar lenni. De hogyan is lehet választani a szerelem és az emberiség sorsa között? ”

A könyv műfaja:
A jövő reménye című kötetet én leginkább az ifjúsági és disztópia zsánerekbe sorolnám be. A történet egy igazán izgalmas és hihető világot mutat be arról, hogy mi történne az emberekkel ha nem születnének lányok. 

Borító:
Emlékeztek még a borítómániás énemre, aki imádja a gyönyörű borítókat , és a legszívesebben az összes ilyen kötetet megvenné ? Nem, nem rémlik ? Hát most ő visszatért ! Ez a borító egyszerűen zseniálisan gyönyörű. A színek, a hangulat, a dupla borító, egyszerűen mind elvarázsol ! Nagyon jól passzol a történethez, és egyszerűen szemet gyönyörködtető az egész kötet. Ismét kiváló munkát végzett a Maxim kiadó, egy újabb gyönyörű és igényes regényt kaphattunk tőlük !

Karakterek:
Természetesen először a történetünk főszereplőjéről Everől fogok beszélni egy pár szót. Eve személyében egy igazán okos, értelmes és  bátor lányt ismertem meg, aki miután rájön a körülötte lévő hazugságokra, bátran szembe száll mindennel és mindenkivel. Úgy gondolom, hogy a lány egy nagyon szerethető és példaértékű főszereplő a történetben, akire az ember felnéz. Annak ellenére, hogy elég nehéz dolgokon ment át, mégis erős maradt és bátor. Ez rendkívül tetszett a karakterében. Örültem, hogy Eve nem az a karakter volt, aki állandóan sír minden miatt, hanem próbál mindig erősnek mutatkozni. Persze volt rá példa amikor láthattuk azt is, hogy neki is vannak gyenge pillanatai, de ezek a jelenetek által szerintem a lány csak még emberibbé vált az olvasó szemében. Illetve annak az oka, hogy akkor sírt szerintem mindannyiunk számára érthető és elfogadott helyzet volt. Na igen, röviden csak ennyit Everől :D ( még jó, hogy csak pár szóban akartam :D )

Történetünk másik fontos szereplője Bram. Eve és a fiú váltott szemszögéből olvashatjuk a történetet, ami ha engem kérdeztek szerintem még izgalmasabbá teszi a történetet. Bramről azt kell tudni, hogy neki sem volt túl egyszerű gyerekkora és a mostani helyzete sem könnyíti meg az életét. A fiú életéről most nem igazán mondanék többet, hiszen ez úgy jó, ha olvasás közben jössz rá mindenre. A fiú karakteréről csak röviden annyit, hogy szerintem becsülendő, ahogy védelmezi a lányt, illetve a történet során kiderül, hogy amellett, hogy igazán bátor és szembe mer menni a többiekkel a szíve is a helyén van.

Írói stílus:
A kötet stílusa igazán könnyed és olvasmányos. Végig fenntartotta az érdeklődésemet a történet, a szereplők valódiak és emberiek, így könnyedén megszerettem őket. A történetben gyakran voltak olyan nem várt fordulatok, amitől sokszor az állam után kapkodtam. Igazán jól sikerült kötet, amit érdemes elolvasni!

Saját vélemény:
Igazán örülök annak, hogy ez a kötet a kezembe került, mert nagyon sajnáltam volna, hogy ha egy ilyen jó regény kimarad az életemből. Eve és Bram karaktere igazán a szívemhez nőtt. Remélem, hogy minél előbb jön a folytatás, mert nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy hogyan fog alakulni a továbbiakban Bram és Eve sorsa.

Kinek ajánlom:
Ajánlom ezt a kötet azoknak, akik olvasni szeretnének egy jó disztópikus regényt, amely azt boncolgatja, hogy mi is történne a világgal, ha nem születnének lányok.

Én ezt a könyvet 5 csillagra értékeltem.
★★★★★

Néhány idézet egy kis kedvcsinálónak:

„Az álmok elferdítik, elnyújtják, és elfedik a határt aközött, hogy mi valós és mi nem.”


„Bármilyen jövő jobb, mint a semmilyen.”

„Azt hiszem a valóság egyszerűen az a világ, amivel szembetalálkozunk.”



Köszönöm, hogy itt voltatok velem, remélem tetszett nektek az értékelésem.


Ha esetleg már te is olvastad ezt a könyvet, akkor írd le bátran, hogy neked miért tetszett, vagy éppen nem tetszett. Gyere és beszéljük ki együtt!

Hagyjatok magatok után nyomot, bátran jelezzétek véleményeteket a blogon, ígérem, nem harapok!


Legyetek jók! Sziasztok!


2019. augusztus 12., hétfő

A háború borzalmai egy autista kisfiú szemével| Michael Morpurgo: Flamingó fiú

Sziasztok Molyok !

A mai bejegyzésemben egy tartozásomat rovom le nektek. Mostanában több időm volt olvasni, mint blogolni, így most nagyon sok könyv összegyűlt,amiről ideje lenne elkészítenem az értékelésemet. Ezért bocsánatot kérek mindenkitől, ahogy tudok mindig igyekszek friss tartalmat hozni a blogra.

Az oldal jövőjéről is most írnék itt pár szót. Nem sokára a sok értékelés mellett hozni fogok nektek booktageket illetve ha minden jól megy interjúk is fognak készülni a közeljövőben, így hátha nem lesz olyan egysíkú a blog. Köszönöm mindenkinek, aki itt van velem, és olvassa a gondolataimat. Most ilyen téren csak röviden ennyit szerettem volna mondani nektek.

Na, és akkor most beszéljünk is Michael Morpurgo Flamingó fiú című kötetéről. Ha azt mondom, hogy ez a könyv annyira jó volt, hogy egy éjszaka alatt elolvastam, akkor szerintem ezzel mindent elmondtam, hogy mennyire érdekes és szerethető volt számomra. Úgy voltam vele, hogy csak egy pár oldalt olvasok belőle így estére, aztán valahogy a kezemben ragadt, és addig ott is maradt, amíg minden lap szépen el nem fogyott. Na, de jöjjön is inkább az értékelés !

Jó olvasást a bloghoz !

Írta: Michael Morpurgo
Cím: Flamingó fiú
Oldalak száma: 256
Kiadta: Maxim
Megjelenés: 2018
Molyos értékelése: 90%
Fülszöveg:

„A történet a dél-franciaországi Camargue egyedülállóan különleges vidékén játszódik a második világháború idején. A sós síkságok és flamingók között, a szülei farmján él egy autista kisfiú. Sok mindent nem ért, azt viszont tudja, hogy kell meggyógyítani az állatokat. Szereti a rendszerességet és a zenét: minden héten kimegy a piacra az édesanyjával, hogy a város körhintáján felülhessen a kedvenc lovára.

Ám egy nap bevonulnak a felfegyverzett németek, és elfoglalják a várost. A szeretett körhinta megrongálódik, a lovak és díszek széttörnek, és már semmi sem lesz ugyanolyan. Aztán, az egyre inkább széthulló világ jelképeként, az egyik katona beállít a farmra, kezében egy sérült flamingófiókával – egy ágyú sebesítette meg, és a fiú az egyetlen esélye a gyógyulásra.


Ám a németek között van egy kedves tizedes, aki talán meg tudja javítani mindazt, ami tönkrement – és együtt talán az egész várost rendbe tudják hozni…”

A könyv műfaja:
Michael Morpurgo története szerintem az ifjúsági és történelmi zsánerekbe kategorizálható be. A történet a második világháború idején játszódik, viszont ebben a regényben nem a borzalmas tettek ami leginkább hangsúlyban van, hanem, hogy egy autista kisfiú hogyan is éli meg ezt az eseményt.

Borító:
Személy szerint én nagyon szeretem a Maxim könyvkiadó köteteinek a borítóit, mert egytől egyig mind nagyon szép és igényes. Természetesen ez alól a Flamingó fiú sem kivétel. Szerintem ennél a kötetnél is egy nagyon ügyes borítóról beszélhetünk, ami azért sejteti, hogy mire is számíthatunk majd a könyv lapjain. Annak ellenére, hogy a borítón sok dolog megjelenik nem érzem azt, hogy tele lenne zsúfolva, vagy bármelyik elem felesleges lenne. Fontosak a borítón a flamingók, a repülőgépek és természetesen a kisfiú maga is.

Helyszín:
Történetünk a dél-franciaországi Camargue vidékén játszódik.

Idő:
A Flamingó fiú története a második világháború idején játszódik.



„Azért, mert ez a világ megőrült, és mi őrjítettük meg. De amikor véget ér ez az őrület, és ez hamar be fog következni, akkor ön, a családja, valamint a körhintájuk segíthet majd megjavítani a világot, helyrehozni mindazt, amit elkövettünk.”



Karakterek:
Michael Morpurgo a kötetében igazán szerethető és emberi karaktereket alkotott meg. Számomra egyáltalán nem voltak papírmasé karakterek a szereplők, hanem mindegyikük valódi, emberi és hihető személyiséggel rendelkező személyek.

Történetünk mesélője Vincent Montague, aki elmeséli Lorenzo és az ők kapcsolatát illetve azt is, hogy hogyan is élték meg a háború borzalmait. Vincent, mint narrátor egy igazán barátságos hangú, szerethető személyiségű karakter, aki szépen lassan avatja be az olvasót a történet eseményeibe.

Lorenzo karaktere is igazán megfogott, és megmondom némely jeleneteknél a könnyeimmel küszködtem. Az író nagyon hihetően és valóságosan ábrázolja Lorenzo karakterét, illetve a betegségét az autizmust, hogy ennek köszönhetően ő hogy is tud boldogulni az életben.

Írói stílus:
Annak ellenére, hogy ez a kötet nem könnyű témákkal foglalkozni, én mégis úgy éreztem, hogy könnyen tudtam olvasni. Persze voltak jelenetek, amikor az ember szíve összeszorult, de mégis az egész történet nagyon könnyed és szinte olvastatja magát. A szereplők egyszerű, de hihető karakterek, a cselekmény lassan halad, de mégis végig fenntartja az érdeklődést.

Saját vélemény:
A gyönyörű borító mellett első dolgom kiemelni a flamingós illusztrációkat a kötetben, ami minden fejezet előtt volt. Számomra ez a kis apróság is sokat emelt az olvasmányélményemen. A történet lassan folyó, de érdekes volt, a szereplők valóságosak, az autista kisfiú ábrázolása és gondolatainak bemutatása pedig hiteles. Számomra ez egy igazán jó olvasás volt, és örülök, hogy ez a kötet a kezembe került. 

Kinek ajánlom:
Ajánlom a történelem kedvelőinek, illetve azoknak akik szeretik a második világháború idején játszódó történeteket. 

Én ezt a könyvet 5 csillagra értékeltem.
★★★★★

Néhány idézet egy kis kedvcsinálónak:

„Nem felejted el azokat a történeteket és embereket, akik megváltoztatják az életedet.”

„Ahogy te is tudod, a hűség egyszerűen nem más, mint megismételt bizalom.”

„Arra mentem, amerre az út kanyarodott. Ezt szándékoztam tenni 1982 nyarán, ami már nagyon régen volt, de mégis úgy emlékszem rá, mintha csak tegnap lett volna.”


Köszönöm, hogy itt voltatok velem, remélem tetszett nektek az értékelésem.

Ha esetleg már te is olvastad ezt a könyvet, akkor írd le bátran, hogy neked miért tetszett, vagy éppen nem tetszett. Gyere és beszéljük ki együtt!

Hagyjatok magatok után nyomot, bátran jelezzétek véleményeteket a blogon, ígérem, nem harapok!


Legyetek jók! Sziasztok!



2019. július 11., csütörtök

Három lépés mindörökre | Rachael Lippincott : Két lépés távolság

Sziasztok Molyok !

A mai bejegyzésemben egy olyan könyvről hoztam el a véleményemet, ami azon kívül, hogy egy  aranyos szerelmi történet, emellett egy nagyon fontos betegségre hívja fel az emberek figyelmét. Szerintem már ennyiből is rögtön kitalálhattátok, hogy a Két lépés távolságról van szó. Őszinte leszek. Sokat gondolkoztam ezen a könyvön, hogy elolvassam e, vagy ne, mert mindenki ezt olvasta, és a nagyon felkapott könyvek nem mindig szoktak nekem is tetszeni.

A végső elhatározást a Maxim kiadó által rendezett Online Nyári Olvasótábor hozta meg. Úgy gondolom szuper dolog az, hogy a kiadó lehetővé teszi , hogy az olvasótábor keretein belül támogatni lehet a cisztás fibrózisos betegeket. Engem ezzel a pontjával nyert meg magának a tábor.

Azóta beszereztem mind a négy könyvet, és a Két lépés távolságot természetesen már el is olvastam. És hogy megbántam e ? Dehogyis ! Nagyon jól döntöttem, és sajnáltam volna, ha ez a könyv kimarad az életemből. Vicces, romantikus regény, amely komoly témára hívja fel az emberek figyelmét. Na, de akkor lássuk is az értékelést !

Jó olvasást a bloghoz !

Írta: Rachael Lippincott, Mikki Daughtry, Tobias Iaconis
Cím: Két lépés távolság
Oldalak száma: 272
Kiadta: Maxim
Megjelenés: 2019
Molyos értékelése: 92%
Fülszöveg:


„Szerethetsz valakit, akihez sosem érhetsz hozzá?

Stella Grant élete minden pillanatát pontosan megtervezi. Cisztás fibrózissal küzd, és egyedül egy új tüdő adhatna neki egy kicsit hosszabb, könnyebb életet. Mindig szigorúan három lépés távolságot kell tartania más betegektől, és ő nem olyan, aki kockáztatni merne. Egészen addig, amíg be nem toppan az életébe a vad Will Newman, akinek rakoncátlan tincseitől és csodás kék szemétől Stella gyomra azonnal szaltózni kezd. Azonban a fiú éppen az, akitől a lánynak mindenképp távol kéne tartania magát, hiszen már a lehelete is életveszélyes lehet a számára. De mi van, ha a szívük és zsigeri vágyódásuk egyre közelebb húzza őket egymáshoz? Ha csak egy kicsit lefaraghatnának a távolságból… Vajon két lépés tényleg olyan veszélyes lenne, ha egyszer csak így nem törik össze a szívük?”


A könyv műfaja:
A Két lépés távolság című kötet az ifjúsági romantikus kategóriába sorolható be. Azonfelül, hogy ez a könyv egy igazán aranyos szerelmi szállal dolgozik, azt is fontos megemlíteni, hogy egy olyan betegségre hívja fel az emberek figyelmét, amiben sokan szenvednek, és amiről fontos, hogy tudjunk!

Borító:
Nem igazán vagyok híve a filmes borítóknak, de mégis azt gondolom, hogy ehhez a történethez ez a borító nagyon jól passzol. Különösen tetszik, hogy a borítón elég közel ül egymáshoz a két főszereplőnk, ami ugyebár a történetben nem valósulhat meg.


„Szükségünk van a szerelmünk érintésére, legalább annyira, mint az oxigénre!”



Karakterek:
Először Stellaról beszélnék egy kicsit. Engem a lány karaktere igazán megfogott, és könnyen tudtam azonosulni vele. Nagyon tetszett a személyiségében az, hogy bátran és erősen kezelte a betegségét, és önző módon nem magára gondolt mindig, hanem a szüleire, hogy mi lenne velük nélküle. Amellett, hogy bátor egy igazán humoros és szerethető karaktert ismertem meg a személyében. Tetszett az, ahogy szépen lassan alakult ki a kapcsolat közte és Will között. Hálás vagyok a szerzőknek, hogy nem voltak mű problémák és műbalhék, mert azt utálom egy könyvben. Itt valódi problémákat élnek meg a könyv szereplői, ami hitelesebbé teszi az egész történetet.

Will karaktere is igazán a szívemhez nőtt. Az eleinte minden ellen lázadó fiút Stellának sikerül rávennie arra, hogy komolyan vegye a kezelését. A fiú karaktere is igazán szerethető és humoros, szerintem ők ketten egy igazán jó párosítás.

Sokszor elgondolkoztam azon, hogy milyen nehéz is nekik úgy szeretni egymást, hogy egyáltalán nem érhetnek egymáshoz. Nekik olyan dolgok nem adatnak meg, amik nekünk alapjáraton megvannak és ez nekünk egészséges embereknek fel sem tűnik. Az, hogy nekik minden levegővétel fájdalmas és nehéz, az számunkra ismeretlen.

A történetben megszerettem még Poe karakterét is, aki számomra egy kedves, támogató barátot jelentett, aki mindig ott van a másiknak ha szüksége van rá.

Összegezve a történet szereplői nagyon a szívemhez nőttek, és egy idegig még biztosan sokat fogok gondolni rájuk.

Írói stílus:
Könnyen, gyorsan olvasható olvasmány, annak ellenére, hogy van benne egy aranyos szerelmi szál, ami kissé keserédesen hat szereplőink betegsége miatt. A cselekményszál izgalmas, lassan halad, de végig fenntartja az olvasó érdeklődését. A szereplők nagyon a szívemhez nőttek, és könnyen tudtam velük azonosulni.

Saját vélemény:
Igazán örülök annak, hogy rávettem magam arra, hogy ezt a könyvet elolvassam. Kicsit tartottam tőle, hiszen mostanában mindenki ezt a könyvet olvassa, és mindenkinek nagyon tetszik. A felkapott könyvek nálam nem mindig érnek el sikert, de szerencsére most nem erről volt szó. Nagyon megszerettem a történetet, a szereplőket, és azóta is sokat gondolkozok rajta. Ez a könyv rávilágított arra, hogy legyünk hálásak azért, hogy egészségesek vagyunk, hogy bátran megfoghatjuk a szerelmünk kezét, és összebújva alhatunk. Vannak emberek akiknek ez nem adatik meg, és ez nagyon szomorú. Remélem a közeljövőben feltalálják azt a gyógymódot, amivel ez a betegség teljesen gyógyítható lesz!

Kinek ajánlom:
Nagyon örülnék annak,ha ez a történet minél több emberhez eljutna, hiszen fontos mondanivalója van számunkra ! De főként ajánlom a romantikus irodalom kedvelőinek, és akik szerették a Minden minden című kötetet ! Szerintem ők ezt is szeretni fogják.

Én ezt a könyvet 5 csillagra értékeltem.
★★★★★

Néhány idézet egy kis kedvcsinálónak:

„Egymásra mosolygunk, és bár milliónyi ok van rá, hogy ne tegyem, ahogy ránézek, akaratlanul is éreztem, hogy beleszeretek.”

„Néha eltűnődöm – túlontúl gyakran is –, milyen lenne ennyire egészséges tüdővel élni. Ennyire élni. Mély lélegzetet veszek, és érzem, ahogy a levegő küszködve jut be és ki a testemből.”


„A világon mindennél jobban szeretném megcsókolni őt.”


Köszönöm, hogy itt voltatok velem, remélem tetszett nektek az értékelésem.
Ha esetleg már te is olvastad ezt a könyvet, akkor írd le bátran, hogy neked miért tetszett, vagy éppen nem tetszett. Gyere és beszéljük ki együtt!

Hagyjatok magatok után nyomot, bátran jelezzétek véleményeteket a blogon, ígérem, nem harapok!

Legyetek jók! Sziasztok!

2019. január 18., péntek

Egy sötét ,de mégis szívig hatoló történet | Szaszkó Gabriella: Vigyázz rám

Halihó kedves Molyok !

Először is bocsánat mindenkitől, mert nagyon régen volt már friss bejegyzés a blogon, de most ezt a mai napon megpróbálom gyorsan bepótolni. Ennek legfőbb oka a tanulás, és hát érettségi előtt semmi nem lehet fontosabb a tanulásnál, de szerintem ezt mindenki megérti.

Na de a lényeg nem ez, nem is magyarázkodok inkább tovább, hanem mondom is, hogy milyen finomsággal érkeztem ma nektek.

Befejeztem Szaszkó Gabriella Pennington-testvérek című trilógiájának az utolsó részét,a Vigyázz rámot. Aki már régebb óta követi a blogot, az tudhatja, hogy nagyon szeretem ezt a trilógiát és azt is, hogy nem egy bejegyzésemben kijelentettem, hogy amit Szaszkó Gabriella ír, azt én el fogom olvasni! Na hát ezt a kijelentésemet továbbra is tartom, a Vigyázz rám után meg pláne !

Köszönöm szépen a Maxim könyvkiadónak, hogy megkaphattam tőlük ezt a csodálatos könyvet recenziós példányban !

Na de elég is a szóból , nézzük hogyan varázsolt már megint el engem ez az írónő!

Jó olvasást a bloghoz !

Írta: Szaszkó Gabriella
Cím: Vigyázz rám
Oldalak száma: 496
Kiadta: Maxim
Megjelenés: 2018
Molyos értékelése: 97%
Fülszöveg:


„Chris ​Pennington pszichiátere segítségével, egy évvel a halála után osztja meg terápiájának felvételeit testérével, Daviddel, akinek élete ezek nélkül is szétcsúszóban van. Napjait főleg drogokkal és nőkkel tengeti New Yorkban, amíg aztán váratlan események vissza nem űzik gyerekkori otthonába. Davidnek újra a súlyosan bántalmazó, alkoholista édesanyjával kell élnie, aki egy baleset kapcsán az ágyához lett láncolva. Ráadásul rá kell ébrednie, hogy korántsem ismeri teljesen a múltat: a felvételek olyan borzalmak felé nyitnak kaput, amelyekről eddig fogalma sem volt. Elhatározza, hogy újra elmélyül a fájdalomban, de ez az események olyan láncolatát indítja el, amelyek ellen drogok nélkül képtelen felvenni a harcot. David életébe hamarosan beköszönt a paranoia, miközben Amy újra felkeresi, és felforgatja az életét.
Vajon David győztesen kerül ki a múlt árnyai ellen folytatott küzdelemből? Mi rejtőzhet még a felszín alatt, amire sem David, sem Amy nincs felkészülve? Létezik még olyan kérdés, amire csak Chris tudhatja a választ?”

A könyv műfaja:
Szaszkó Gabriella ebben a kötetében is fontos, és komoly témákról ír, mint az alkoholizmus, a családon belüli erőszak és a drogfüggőség. Az írónő nagyon jól fogja meg ezeket a témákat, és igaz, hogy a trilógia előző köteteinél ez a rész sokkal sötétebb és mélyebb lett, én mégis úgy gondolom, hogy sokat ad a könyv az olvasónak, és hiába a kemény témák, mégsem megy el az ember életkedve a könyv olvasása után. Szaszkó Gabriella ezt nagyon ügyesen csinálja. 

Borító:
Na igen, a borító. Ez a trilógia a könyvespolcom éke. Annyira szeretem ezeket a borítókat, annyira jó összhangban vannak, és sejtetik, hogy kinek a szemszögéből olvashatjuk majd a történetet. Mind a három borító gyönyörű, de nekem mégis ez a harmadik lett a kedvencem. a borítón a fiú nekem tisztára Christ juttatja eszembe. Nagyon tetszenek a hőlégballonok a borítón, ami a könyv olvasása után nyer csak értelmet, hogy mégis miért vannak azok ott. 

 A Maxim könyvkiadó egyébként is mindig nagyon szép borítókat szokott készíteni a könyveihez, és hát igen ez a borító ékes példája, hogy mennyire profi munkát végeznek.

Helyszín:
Történetünk helyszíne New York államban egy Glens Falls nevű kisváros.

Idő:
Ebben a kötetben is váltakoznak az idősíkok, egyszer a jelenben vagyunk,ahol David életét és drogproblémáit ismerhetjük meg, majd megjelenik a múlt is, amit Chris felvételeiről, orvosi papírjaiból ismerhetünk meg.

Karakterek:
Huh hát imádtam mind a három karakterünket ebben a kötetben is, hiszen nagyon jól  hozták a formájukat.
Ebben a részben David egyre mélyebbre süllyed, és a függőségei rengeteg problémát okoznak a magánéletében is. Nagyon szeretem még mindig David karakterét. Ebben a részben neki aztán volt mivel megküzdenie. A függőségektől kezdve, az írói válsággal és persze saját anyjával, és annak újdonsült hapsijával is.

Chris karakterét ebben a részben még jobban megismerhettük. Rengeteg szörnyűségen ment át, és hát végül is a történet végére az olvasó teljes mértékig eltudja fogadni, hogy Chris miért is döntött úgy ahogyan döntött.

És végül Amy karakteréből is kapunk ebben a kötetben is. Sajnáltam ezt a lányt nagyon, mert őt is sok rossz érte az életben, de mégis nagyon erős lánynak tartom, mert a fiúk mellett kiállt a legrosszabb helyzetekben is, még akkor is, amikor simán elhagyhatta volna őket, de ő nem tette. Példaértékű személyiség Amy karaktere szerintem !

Összegezve nagyon megszerettem ez a három szereplőnket. Kicsit fáj tőlük most elbúcsúzni, mert bármennyi hülyeséget is csináltak, és bármennyiszer mart a lelkembe a történetük, én mégis nagyon szeretem őket. Valamikor a közeljövőben biztos újra fogom olvasni az egész trilógiát elölről, és akkor majd újra együtt sírhatok és nevethetek velük.

Írói stílus:
Szaszkó Gabriella nagyon könnyeden ír, hiába a szívet facsaró és komoly téma. Én nagyon szeretem olvasni a könyveit, mert a fejezetek rövidek, és nagyon érdekesek, tetszik az idősíkok váltakozása, és nagyon gyorsan lehet a történettel haladni. A szereplők teljesen az ember szívéhez tudnak nőni, és sokszor az olvasó el is felejti, hogy nem valódi személyekről van szó.

Saját vélemény:
Én ezt a könyvet IMÁDTAM ! De tényleg, jobban mint bármelyik eddigi részt ! Azt hittem majd, hogy azért mert ez a rész sokkal sötétebb, mint az első kettő nem fog annyira tetszeni. De szerencsére nem így történt, lehet, hogy pont ezért tetszett jobban, mint a másik kettő, érdekes miket hoz az élet, amire nem is számítunk ! Ebben a kötetben is nagyon pörgős és izgalmas volt a cselekményszál, és ismét hatalmas olvasmányélményt kaptam ettől a trilógiától.

Köszönöm szépen Szaszkó Gabriella, hogy megírtad ezt a trilógiát, és nagyon remélem, hogy még sok ehhez hasonló regénnyel látsz el minket, olvasóidat ! És abban is bízom, hogy minden évben legalább egyszer láthatunk Kecskeméten a Malom Libriben egy újabb kiadott regénnyel a kezedben !

Kinek ajánlom:
Ezt a kötetet mindenkinek szívből ajánlom ! Aki már olvasta a trilógia első két részét, az semmiképpen ne hagyja ki ezt a részt sem ! 

Én ezt a könyvet 5 csillagra értékeltem.
★★★★★

Néhány idézet egy kis kedvcsinálónak :

„ Amikor az ember mindent elveszít, ami valaha is fontos volt számára, akkor már csak a hamis ösztön pumpálja benne az életet„


„Csak az a baj, hogy a múlt akkor is velünk marad. Mindig ott lesz, akkor is, ha teljesen rá akarjuk csukni az ajtót. „

„ Szinte éreztem, hogy ő sem tudja abbahagyni az írást. Olyan neki, mint a légzés. Az apja pedig a levegőt akarja elvenni tőle. „

Köszönöm, hogy itt voltatok velem, remélem tetszett nektek az értékelésem. Ha kedved kaptatok a könyv elolvasásához kezdjetek neki bátran, de véleményeket kérek ám! :D

Ha esetleg már te is olvastad ezt a könyvet, akkor írd le bátran, hogy neked miért tetszett, vagy éppen nem tetszett. Gyere és beszéljük ki együtt!

Hagyjatok magatok után nyomot, bátran jelezzétek véleményeteket a blogon, ígérem nem harapok !

Legyetek jók! Sziasztok !


2018. december 11., kedd

Lehet szeretni egyszerre két embert ? | Szaszkó Gabriella: Beszélj hozzám

Halihó Molyok!

A mai bejegyzésemben az egyik kedvenc magyar írőnőmtől hoztam értékelés, ami nem lenne más, mint Szaszkó Gabriella Pennington-fiúk trilógiájának a második része, a Beszélj hozzám.

Ezt a könyvet maga az írónő adta át, és hát hatalmas örömet szerzett nekem a bizalmával, és ezúton is köszönöm szépen neki ezt a csodálatos könyvet !

Akik már régebb óta követik a blogot tudhatják, hogy a Maradj velem óta én hihetetlen imádattal vagyok Gabi könyvei iránt. Az már tényleg csak egy plusz, hogy az írónővel már többször is volt alkalmam találkozni, és szerintem egy csodálatos személyiség.

A Beszélj hozzám mondhatni ugyanúgy elrabolta a szívemet, mint az első kötet, így hát most már tényleg eldöntöttem, hogy amit Szaszkó Gabriella ír, azt én tuti elolvasom. Sőt nem tudom, hogy hallottátok e, de most fordít is ! Na én még azokra a könyveire is kíváncsi vagyok ! :D

Na de elég is már a rizsából, jöjjön maga az értékelés!

Jó olvasást a bloghoz !


Írta: Szaszkó Gabriella
Cím: Beszélj hozzám
Oldalak száma: 416
Kiadta: Maxim
Megjelenés: 2017
Molyos értékelése: 93%

Fülszöveg:


„Amy ​Forester élete nem könnyű; úgy tűnik, senki sem érti meg tetteinek mozgatórugóit. Amy a híres íróval, David Penningtonnal él párkapcsolatban. A férfi nem olyan régen publikálta gyerekkori memoárját, amiből ország-világ számára kiderül, hogy Amy korábban az író bátyjával, Chrisszel járt jegyben. David testvére öngyilkosságát követően határozza el, hogy megosztja mindenkivel gyermekkora borzalmait, alkoholista édesanyjuk bántalmazásait és zűrös kapcsolatát Amyvel.
Amy a rágalmazások után dönt úgy, hogy megírja a saját történetét, és elmélyed a múlt eseményeiben. Emlékeit a Pennington fiúkról egészen a megismerkedésüktől kezdi, majd elmeséli Chrisszel való kapcsolatát, és azt, hogy milyen is volt egy súlyosan önbántalmazó fiú és drogfüggő testvére mellett élni. Bár az írás ad némi megkönnyebbülést neki, de a visszaemlékezés és Chris halálának közelgő évfordulója feltépi a fájó sebeket. Vajon sikerül majd Amynek a felszín felett tartania Davidet? Túlélheti szerelmük a próbatételt? Egyáltalán lehetséges egy elvesztett személy árnyékában felépíteni egy párkapcsolatot?”



2018. szeptember 22., szombat

Egy fergeteges időutazás | Ryan Graudin: Invictus

Kedves Molyok !

A mai bejegyzésemben egy nagyon szuper időutazós könyvről hoztam nektek egy értékelést. Ezt a könyvet egy olvasókörre olvastam el, ami így még inkább tett hozzá a könyvélményéhez.
A könyv olvasása közben rádöbbentem, hogy én mennyire is szeretem az időutazós történeteket, de mostanában olyan keveset olvasok belőlük. Ezért gyorsan utána is néztem még néhánynak, hogy pótoljam ezt a hiányosságomat. Ha tudtok jó kis időutazós könyveket, ne tartsátok magatokban, írjátok meg nekem bátran !

Jó olvasást a bloghoz, és jó időutazást !


„Lélegzetelállító ​kaland, mely dacol térrel és idővel.

Farway Gaius McCarthy az időn kívül született egy XXIV. századi időutazó anyától és egy ókori gladiátor apától, így egész léte dacol a természet törvényeivel. Álma, hogy ő is időutazó lehessen, de megbukik a záróvizsgán, így be kell érnie a kapitánysággal egy kalózhajón, amellyel a feketepiacra szánt kincseket rabolja össze a múltból. Vele tart legjobb barátja, a zseni és kocka mérnök, Gram, a színes hajú történész, Imogen – akik titkon szerelmesek egymásba –, és az orvos Priya, akitől pedig Farway lélegzete akad el minden pillanatban. Egyik bevetésükön, a süllyedő Titanicon találkoznak egy Eliot nevű titokzatos lánnyal, aki mintha mindig előttük járna egy lépéssel, és drámai titkokat őriz, amelyek az első perctől meghatározzák Far életét. Eliot, aki pontosan tudja azt, hogy a történelem nem olyan megváltoztathatatlan, mint amilyennek látszik, őrült vágtába kezd Farwayjel és legénységével az időn át, hogy helyrehozzanak bizonyos dolgokat, amíg még van rá lehetőség.”

A könyv műfaja:
Én ezt a könyvet a fantasy és a sci-fi kategóriába sorolnám.

Borító:
Nem tudom ti, hogy vagytok vele, de nekem nagyon tetszik ez a borító, nagyon jól el lett találva. Illik a történethez és nagyon jól visszahozza a könyv hangulatát. Személy szerint nekem nagyon tetszik benne, hogy a háttér nem szimplán szürke, hanem ott vannak más színek is csak halványabban , na meg az idővonalak, hát az egy baromi jó ötlet volt a könyvborító tervezőjétől.  A cím elrendezése is jól lett eltalálva, feldobja az egészet, hogy ilyen ferdén van berakva középre. Szerintem ez egy jól kitalált borító, és szép. A borítóimádó molyokat úgy vonzza, majd, mint méhet a méz. :D És ti észrevettétek a borítón a bal felső sarokban a kis város részletet ? Nagyon ötletes szerintem az is.

Helyszín:
Történetünk fő helyszíne az Invictus, de a történet során megfordulunk az ókori Rómában, Las Vegasban és még a süllyedő Titanicon is.

Karakterek:
Történetünk főszereplője Farway, aki az időn kívül született. Édesanyja egy XXIV. századi időutazó, az apja pedig egy ókori gladiátor, jó kis párosítás mi ? Farway nagy álma, hogy ő is időutazó lehessen, ám valami miatt mégis megbukik a záróvizsgán. Ám az élet ad neki egy újabb esélyt, amivel ő élni is fog. Nekem nagyon tetszett Far karaktere, szerintem nagyon jól ki volt dolgozva, érdekesnek és igazi személyiségnek tartom. Jól vezette a csapatot, én a személyében egy tisztaszívű fiút ismertem meg, aki bármit megtenne a barátaiért.
Következő szereplőnk Gram, aki egy igazi zseni és mérnöki pozícióban van jelen a hajón. Állandóan a tetrissel játszik, és sorban dönti meg a rekordokat. Szerelmes Imogenbe, de ezt sokáig még ő maga sem tudja.
Na és hát Imogen. Imádtam ezt a csajt, akkora nagy egyéniség, hogy, huh, nagyon durva! Nem sajnálja az idejét arra tölteni, hogy ő minden reggel más színűre fesse a haját, szerintem ez tette nagyon menővé, na meg az örökké pozitív gondolkodása. Jókat mosolyogtam rajta, ahogy áradozik Gram után. Sokszor már szívem szerint odalöktem volna már Gramhez, hogy 'Mondd már meg neki, hogy szereted !' Örülök, hogy a történet végére minden jól alakult köztük. Imogen a hajón a történész posztot töltötte be, és szerintem nagyon jól csinálta, ügyes volt benne. Külön tetszett, hogy Gram és Imogen becsülték a másikat azért, amit tesz a hajón, szerintem ez nagyon aranyos volt tőlük.
Na és akkor beszéljünk a hajó orvosáról, Priyaról, aki Farway párja. Már egy éve együtt vannak, és érdekes volt látni, hogy mennyire másképpen viszonyulnak egymáshoz, mint Gram és Imogen. Náluk sokszor éreztem azt, hogy megszokásból vannak együtt. Bár a történet végén azért láttam, hogy még mindig nagyon szeretik egymást, és fontosak a másiknak. Priya karaktere tetszett, mert okos volt, és mindig segített a hajó legénységének, amiben csak tudott. Amit még kiemelnék, hogy nagyon lelkiismeretes volt a lány, mert doktor lévén senkinek nem tudott ártani.

Írói stílus:
Nekem tetszett az írónő stílusa. Gyorsan, könnyen lehetett vele haladni. Azt éreztem, hogy végig fenntartja az érdeklődésem, soha nem unatkoztam a könyv olvasása közben.Jó volt, hogy a fejezetek rövidek voltak, és ezzel is segítette az olvasót a továbbhaladásban. Én azt mondom, hogy elégedett vagyok az írónővel, és ha lesz még magyarul könyve, akkor el fogom olvasni.

Saját vélemény:
Hádész mogyoróira, ez egy nagyon szuper könyv volt ! Engem teljesen levett a lábamról. A történet teljesen elrepített, magával ragadott, és megadott mindent,amire vágytam egy ilyen jellegű könyvben. Izgalmas volt, csak úgy pörögtek az események, hogy néha így kapkodtam a fejem, hogy te jó ég, mennyi minden történik. Bár nekem a történet vége egy kicsit kuszára sikeredett, de még így is nagyon tetszett. Meghozta a kedvem még jobban az olvasáshoz, aminek nagyon örülök, mert mostanában nagyon keveset olvasok, de nem tudom miért. :( Bízom benne, hogy ez az a könyv, ami végül kihozott engem az olvasási válságomból. 

Kinek ajánlom:
Ez tipikusan az a könyv, amit szeretném, ha mindenki elolvasna, mert jó és érdemes rá időt szánni. De természetesen itt is van célközönség, a fantasy és sc-fi kedvelőinek ez nagyon fog tetszeni. Én azt mondom, ha szereted az időutazós regényeket, és szeretnél valami olyat olvasni, ami kiragad a élet szürke hétköznapjaiból, akkor mindenképpen olvasd el, mert tetszeni fog, ezt garantálom !

Én ezt a könyvet 5 csillagra értékeltem.
★★★★★

Néhány idézet egy kis kedvhozónak :

„A múlt az a súly, amelyet az emberiségnek hordoznia kell, a gyökérzet, amelyet nem mi választottunk, hanem az választott minket.”


„Priya ajkának olyan íze volt, mintha a holdsugár öltött volna ezüstfényű titkoktól zománcos emberi alakot.”

„Mindegy, milyen erősek a téglák, mindegy, milyen magas a fal, mindig lehet egy rész, ami leomlik, mert hiába vagy te a rendíthetetlen, a világ sosem az.”

Borító: 5/5
Történet: 5/5
Karakterek: 5/5
Írás stílus: 5/4
Oldalszáma: 432
Molyos értékelése: 87%
Kiadta: Maxim

Köszönöm, hogy elolvastad az érékelésemet. Ha te is olvastad már a könyvet, de neked más a véleményed, vagy ajánlanál nekem más ehhez hasonló könyvet, akkor kérlek tedd meg bátran ! Nagyon szívesen olvasom a véleményeteket, és, hogy ti mit láttok másképpen ebben a történetben, mert hát ahány olvasó annyi vélemény.



Következő bejegyzésről!

Most két könyvet olvasok jelenleg. Az egyik Renáta W. Müller Testvér című könyve, amiből már nem sok van hátra, lehet az lesz a következő könyv a blogon. A másik pedig A.M.Aranth Oculus című könyve, amit tegnap kezdtem el, de már most nagyon megnyert magának. Te olvastad már valamelyiket? Írd meg véleményed bátran kommentben !

Renáta W. Müller: TestVÉR 1                                    

Köszönöm, hogy itt voltatok velem és elolvastátok a gondolataimat. Ha érdekel jobban, hogy mit csinálok, akkor bátran keressetek Facebookon és Instagramon , mind a két helyen Papírra vettet gondolataim néven vagyok fent.

Legyetek jók, olvassatok sok jó könyvet !




2018. augusztus 31., péntek

Egy történet, ami darabokra tör | Szaszkó Gabriella: Maradj velem

Kedves Molyok !

A mai bejegyzésemben egy olyan történetet hoztam, amely összetört, majd a történet végére újra összerakott. Ez a könyv Szaszkó Gabriella Maradj velem című könyve, amely a Maxim kiadó gondozásában jelent meg.
A tegnapi nap folyamán személyesen is találkozhattam az írónővel, akiben egy csodálatos embert ismerhettem meg. Közvetlen volt, vicces és nagyon nagyon kedves. Köszönöm, hogy találkozhattam veled, Szaszkó Gabriella, egy élmény volt számomra megismerni téged!

" David Pennington a saját szabályai szerint él: sikeres író és öntörvényű alak, aki mindenkit távol tart magától, a bátyját, Christ kivéve. David élete azonban teljesen felborul, amikor Chris, a sikeres manhattani ügyvéd öngyilkosságot követ el a saját lakásában. Látszólag semmi sem indokolja a szörnyű tragédiát, hiszen a testvére mindig rendezett életet élt, sikeres volt a munkában és a magánéletben egyaránt.
David úgy dönt, megírja családjuk történetét, és megpróbál válaszokat találni Chris tettére. A nyugodt visszaemlékezést azonban bátyja volt menyasszonya, Amy megjelenése szakítja félbe. Ahogy David egyre mélyebbre merül a múlt sötét bugyraiban, és szembenéz a családjában történt szörnyűségekkel, úgy kerülnek egyre közelebb egymáshoz Amyvel...
Túl lehet-e lépni a múlt sebein és fájdalmain egy új élet reményében? Fel lehet-e dolgozni egy szeretett testvér halálát? Lehet-e jövője egy olyan kapcsolatnak, mely egy ilyen tragédia árnyékában születik?
Vajon David képes lesz lezárni a múltat, vagy örökre a szörnyűségek rabjává válik?"

A könyv műfaja:
Szaszkó Gabriella könyvében komoly témák merülnek fel, mint a családon belüli erőszak, az öngyilkosság és az alkoholizmus. A történetben van szerelmi szál is, de még sem mondanám ezt a kötetet egy romantikus regénynek, inkább egy komoly témával foglalkozó kötetnek, amelyben szerepel szerelem is.
Borító:

A Maxim kiadó gyönyörű borítókat készít, ez alól ez a könyv sem kivétel. Bár a könyv borítója láttán az ember azt gondolná, hogy egy romantikus regényt rejtenek a lapok, aztán elkezdi olvasni és mellbe vágja, hogy milyen durva könyvet is tartunk a kezünkben. Egyébként nagyon szép a borító tetszik ez a pár a padon, ahogy fogják egymás kezét, nagyon jól passzol a címmel. Bennem olyan nosztalgikus érzést kelt a borító, és nagyon jól visszahozza a könyv hangulatát.
Helyszín:
A történet New York államban, egy Glens Falls nevű kisvárosban játszódik.
Idő:
A kötetben váltakoznak az idősíkok. Egyszer a múltban vagyunk, ahol megismerhetjük a Pennington testvérek szörnyű gyerekkorát. Máskor meg a jelenben vagyunk, ahol David és Amy kapcsolata van a főszerepben.
Karakterek:
A történetet David szemszögéből ismerhetjük meg, ezért úgy gondoltam, hogy vele nyitnám a sort. Davidnek szörnyű gyerekkora volt az édesanyja miatt, és ez kihat a fiú további életére is. Egyetlen biztos támasza van az életben a testvére, Chris, aki mindig segíti kisebb testvérét, hogy könnyebben élje meg ezt a rengeteg borzalmat, amivel együtt kell megszenvedniük. Chris hiába próbálja mindentől óvni a fiút, David mégis belekerül különböző drogügyletekbe, és problémát problémára halmoz. David karaktere nekem nagyon tetszett, olyan emberi volt. Bemutatta az írónő Daviden keresztül az emberi gyengeséget és, hogy milyen hatással van ránk a gyerekkorunk.
Chris karakterében azt szerettem nagyon, hogy mindig ott volt a testvérének, és mindig lehetett rá számítani. Sajnálom, hogy végül is úgy döntött, hogy öngyilkos lesz, bár a könyv végére elgondolkoztam, hogy lehet én is ezt tettem volna a helyében.
Amy karaktere néha számomra olyan fura volt. Nem értettem,hogy most végül is mit akar, mit érez a lány. A történet végére megszerettem, és felnéztem rá, mert egy erős lányról van szó. Mind a két fiút nagyon szereti, és nagyon tetszik benne, ahogy segíti őket. Simán leléphetett volna, hogy hagyja őket egyedül szenvedni, de ő erős maradt és nem a könnyebb utat választotta.
Na és végül nézzük Margaret karakterét. Hogy én, hogy utáltam ezt a nőt ! Hogy tud így bánni a saját gyerekeivel ? Annyiszor olyan mérges voltam rá, hogy apróságok miatt bántotta a fiúkat. Megmondom őszintén sokszor azon gondolkoztam, hogy ha itt lenne előttem biztos megtépném ezt a nőt. De hát ő egy negatív karakter volt, ez volt az írónő célja, hogy megutáltassa velünk. Maga a karakter jól ki volt dolgozva, volt igazi személyisége. Köszönöm szépen az írónőnek, hogy végre egy anya volt ,aki alkoholista, nem pedig az apa ! Már annyi olyan történetet olvastam, ahol a férfi iszik és veri a családtagjait, felüdülés volt egy ilyen női karakterről olvasni. 
Összegezve Szaszkó Gabriella nagyon jó karaktereket tud alkotni. Ezek a szereplők élnek, szinte már léteznek. Nem azok a tipikus papírmasé karakterek, akiknek még csak a nevére sem emlékszem egy hét múlva.
Írói stílus:
Engem nagyon megfogott az írónő stílusa. Annak ellenére, hogy nem egy könnyű témát dolgoz fel a könyv, nagyon gyorsan lehet vele haladni. Könnyíti az olvasást, hogy a fejezetek nem hosszúak, hanem kimondottak rövidek, így még jobban lehet a történettel haladni, szinte visz magával a történet. 
Nagyon jók a karakterek, könnyen megszereti őket az olvasó és szívesen olvassa, hogy mi történik velük.
A történet annak ellenére, hogy nem olyan cselekmény dús mégis mindig történik valami izgalmas, ami felkelti az ember érdeklődését, és hát nincs mese tovább kell olvasni.
Saját vélemény:
Nekem a szívemet összetörte ez a könyv. A borító alapján azt hittem, hogy egy jó kis romantikus regényt rejtenek a lapok, de hát nem erről van itt szó. Komoly témákat feszeget a könyv. Nekem nagyon nagyon tetszett az írónő stílusa, könnyen, gyorsan lehetett vele haladni. A karakterek jól ki voltak dolgozva, szinte az ember szívéhez nőnek a történet során. Ami nekem nagyon tetszett a könyvben, hogy amikor letettem egy picit, hogy pihennek vele, akkor is a történeten forgott az agyam, hogy vajon mi történik most a két fiúval, vagy mi lesz Amyvel és Daviddal. Belőlem ilyen érzést még nem váltott ki könyv, de nagyon tetszett. 
A tegnapi találkozás után csak még annyit üzennék az írónőnek, hogy még sok-sok ilyen könyvet várunk, és te vagy az az írónő, akinek minden könyvét elakarok olvasni az utolsó betűig ! 
Kinek ajánlom:
Azoknak ajánlom, akik nem rettenek vissza a keményebb témáktól. De egyébként meg mindenkinek, mert emberek milyen tehetséges magyar írónőnk van már ! Hát könyörgöm mit bámulod még itt a monitort! Menjél és vedd meg, hozd ki könyvtárból vagy bármi, csak olvasd el !

Én ezt a könyvet 5 csillagra értékeltem.
★★★★★

Borító: 5/5
Történet: 5/5
Karakterek: 5/5
Írás stílus: 5/5
Oldalszáma: 416
Molyos értékelése: 91%
Kiadta: Maxim

2018. július 31., kedd

David Levithan: Nap nap után

Sziasztok Molyok !
Ezúttal David Levithan Nap nap után kötetéről hoztam egy újabb értékelést.

Jó olvasást hozzá !

"A" sohasem tudja előre, hogy másnap hol fog ébredni, és kinek a személyiségét fogja felvenni. Már rég beletörődött ebbe, sőt kialakította saját életstratégiáját is: Ne kötődj senkihez! Maradj észrevétlen! Ne avatkozz bele semmibe! Minden megy is a maga útján rendesen, mígnem egy reggel „A" Justin testében ébred, és találkozik a fiú barátnőjével, Rhiannonnal. Attól a pillanattól fogva „A" jól bevált szabályai értelmüket vesztik, mert főhősünk nap nap után a lánnyal akar lenni. David Levithan az írói képzelet új távlatait nyitja meg. A szerző feltárja az olvasó előtt egy magával ragadó történetben „A" életének és szerelmének bonyolultságát, melyből kiderül, vajon Rhiannon képes lesz-e igazán szeretni a mindennap valaki más testében formát öltő „A"-t."









Véleményem

Ennek a könyvnek olyan gyönyörű borítója van! Imádom a felhős borítós könyveket, és hát igen ez is beletalált a szívembe rendesen.
Na de akkor nézzük is a rövid történetet. 'A' egy olyan lény, egy lélek, aki minden nap más testében ébred. Szerintem nagyon érdekes ötlet, és olvasás közben nagyon meglepődtem rajta, de nagyon meg is tetszett. Nagyon jó húzás az írótól. A történetünk ott kezdődik, hogy 'A' Justin testében ébred és így eltölt egy csodálatos napot Rhianonnal. 'A' beleszeret a lányba és bárki testében is ébred mindig Rhiannont keresi, legyen az lány vagy fiú. Így alakul ki köztük a szerelem.
Gyorsan megszerettem ezt a könyvet, hiszen olyan más, mint a többi ,olyan különleges. Furcsa belegondolni, hogy milyen lehetett így élnie 'A'- nak. Minden nap más ember testében ébred, mások veszik körül, más a hely, egyszerűen minden más. Hogy lehet az állandóság hiányával élni ? Egész a könyv elolvasása előttig eszembe sem jutott, hogy mi lenne, ha ma lány lennék, de holnap már fiú, ezt hogyan élném meg ? Szerintem én sikítva mennék világgá. :D Vagy valami ilyesmi.
Nagyon tetszettek a könyv karakterei. 'A' egy szerethető főszereplő volt, akiben csodálom, hogy nem dühöng, hogy ő neki így kell élnie az életét, hogy ő sosem ugyanaz, hanem elfogadja, és mindig megpróbálja annak az embernek a legjobbat kihozni a napjából. Biztos furcsa érzés lehet, hogy nem piszkálhat bele más életébe jelentősen, hiszen ő csak egy ideig van ott.
Nekem tetszett Rhiannon karaktere is, mivel a kezdeti sokk után elég jól kezelte 'A' helyzetét. Sajnáltam néha, amikor találkozot beszéltek meg, és fogalma sem volt róla, hogy hogyan is keresse meg 'A'-t, de mindig megtalálta. Ebben a lányban nekem az tetszett nagyon, hogy nem azt nézte, hogy akkor éppen 'A' micsoda. Lehetett ő nő, kövér, fekete, vagy csúnya a lánynak mindegy volt, hiszen érezte benne 'A'-t. Tudott a dolgok mögé látni. 
És szerintem maga a könyvnek is ez a fő mondani valója.

"Megtanulod, mennyit ér egy nap, mert tudod, hogy mennyire különbözhetnek egymástól."

Képtalálat a következőre: „nap nap után”

A könyv olvasása közben megtanultam, hogy mi emberek tényleg mennyire különbözőek is vagyunk. De nem ez a lényeg. Lehet valaki szép, vagy csinos, de ha a lelke gonosz, rossz, akkor semmi az az ember. Viszont attól, hogy valaki kövér, vagy csúnya még lehet belül aranyszíve. Mindig a belső értékek a legfontosabbak. A többi csak külsőség.

Szerintem ez egy nagyon jó könyv volt, és nagyon élveztem olvasni. Ajánlom azoknak ezt  a könyvet, akik szeretik a romantikus regényeket egy kis misztikus elemmel fűszerezve.

Én ezt a könyvet 5 csillagra értékeltem.
★★★★★

Képtalálat a következőre: „david levithan”
David Levithan

Borító:  4/5
Történet: 5/5
Karakterek: 5/5
Írás stílus: 4/5
Oldalszáma: 312
Molyos értékelése: 84%
Kiadta: Maxim Könyvkiadó