Furcsa gyilkosság a gimiben | Karen M. McManus: Lehull a lepel

Sziasztok Molyok !

A mai bejegyzésemben egy érdekes ifjúsági krimiről hoztam el nektek a véleményemet. Ez a kötet nem lenne más, mint Karen M. McManus Lehull a lepel című kötete. Ezt a könyvet még a Maxim kiadó által szervezett Online Nyári Olvasó Táborra olvastam, és örülök, hogy ez a kötet a kezembe került, bár nem vagyok vele teljesen elégedett sem. Na, de lássuk is akkor róla a véleményemet !

Jó olvasást a bloghoz !

Írta: Karen M. McManus
Cím: Lehull a lepel
Oldalak száma: 382
Kiadta: Maxim
Megjelenés: 2018
Molyos értékelése: 89%
Fülszöveg:

„Ebben ​a magával ragadó, lerakhatatlan történetben megtudhatjuk, mi történik akkor, amikor öt idegen együtt sétál be egy terembe, de csak négyen jönnek ki élve onnan. Figyelj nagyon, és talán sikerül megoldanod a rejtélyt. Hétfő délután a Bayview gimi öt diákja büntetését tölti egy osztályteremben. Bronwyn, az ész, a Yale-re készül, és soha nem szegi meg a szabályokat. Addy, a szépség, a tökéletes bálkirálynő megtestesítője. Nate, a bűnöző, most feltételes szabadlábon van dílerkedés miatt. Cooper, a sportoló, bajnok baseball játékos. És Simon, a különc, a Bayview gimi hírhedt pletykarovatának szerkesztője. Csakhogy Simon nem éli túl a büntetést. Mielőtt még kijöhetnének a teremből, Simon meghal. A nyomozók szándékosságot sejtenek a halál körül. Simon hétfőn halt meg, keddre viszont pletykaáradatot tervezett nyilvánosságra hozni legismertebb osztálytársairól. Ezzel pedig mind a négyüket a gyilkosság gyanúsítottaivá teszi. Vagy az is lehet, hogy mindannyian egy szabadon portyázó gyilkos bűnbakjai? Mert mindenkinek vannak titkai, nem igaz? De vajon milyen messzire mennél el, hogy ne lepleződj le?”

A könyv műfaja:

A Lehull a lepel című kötetet én az ifjúsági, krimi és thriller kategóriákba sorolnám be. A könyvről tudni kell azt, hogy négy szemszögből olvashatjuk a történetet, ami eleinte számomra kissé zavaró volt, de egy idő után meg lehet szokni. Azok, akik nem szeretik,ha egy történetet több mint két szemszögből olvashatunk, azoknak nem biztos, hogy ajánlom ezt a regényt, mert csalódás lehet számukra.

Borító:
Egyszerű, de mégis ötletes számomra ez a borító. Nagyon jól utal a rejtélyekre és a titkokra, amik a könyv lapjain lappanganak. Megmondom őszintén nem fog a kedvenc borítóim közé tartozni, de az összkép ettől függetlenül nekem tetszik, és szerintem jól néz ki.

Helyszín:
Történetünk legfőbb helyszíne a Bayview Gimnázium.

Karakterek:
Történetünk öt főszereplője Simon, Bronwyn, Addy, Nate és Cooper. Talán azzal nem mondok el semmi spoilert , hogy ötük közül Simon fog meghalni a közös büntetésük során, hiszen ez már a fülszövegben is kiderül.

Na és akkor beszéljünk egy kicsit a történet szereplőiről. Az az igazság, hogy itt kezdődnek a bajok. Egyszerűen nem tudtak megfogni, sem érdekelni a szereplők és az ő sorsuk. A történet vége fele talán már Nate karaktere kicsit közelebb került hozzám, de igazából semmi ilyesmi nem történt. Én magam sem értem az okát, hiszen nem volt rossz ez a regény, és a szereplők sem voltak olyan rosszak, engem valahogy mégis hidegen hagytak. Hát ez a szomorú igazság. Tudom, hogy általában milyen sokat szoktam írni a karakterekről, de úgy látszik, most ennél a bejegyzésnél ez nem fog megtörténni.

Többet nagyon nem is írnék a szereplőkről, mert minden fontos információ róluk olvasás közben fog kiderülni, és én senkinek nem szeretném elrontani az olvasmányélményét.

Írói stílus:
Karen M. McManus stílusával nem volt semmi bajom, gyorsan tudtam haladni a történettel. Jó volt, hogy a szereplők személyisége nagyon különböző volt, ám engem sajnos még így is nagyon hidegen hagytak. A krimis szála érdekes volt, bár én már a történet elején számítottam rá, hogy mégis mi fog történni, így a történet csattanója egyáltalán nem lepett meg.

Saját vélemény:
Nagyon szerettem volna szeretni ezt a könyvet, és ezt a történetet, de hát nem sikerült. Nem tudom megmagyarázni az okát, de egyszerűen nem tudtak érdekelni a történetben a szereplők és az ő sorsuk. Számomra mindig nagyon fontos, hogy ha olvasok egy regényt, akkor tudjak a szereplőihez ragaszkodni érzelmileg. Ezt az olvasás talán ez ölte meg, hogy ez  nem történt meg.

A másik nagy problémám ezzel a regénnyel az, hogy számomra nagyon kiszámítható volt. Sokan mondták, hogy ez a történet milyen agyafúrt, és hogy mennyire meglepte őket a történet vége. Megörültem, hogy huh azt én is szeretem, ha meglepnek, de hát ennek a könyvnek ez nem sikerült. Lehet én olvasok túl sok Agatha Christiet, vagy nem tudom, de számomra már a huszadik oldal körül kiderült, hogy mégis mi áll itt a dolog mögött, vagy legalább is igen erős sejtésem volt arról, hogy mi is történt. Ez egy szomorú történet, és egy nagy csalódás számomra. Olyan sokan szeretik ezt a regényt, azt hittem én is szeretni fogom, de hát sajnos nem.

Kinek ajánlom:
Krimi és thriller kedvelőinek jó kikapcsolódás lehet.

Én ezt a könyvet 3 csillagra értékeltem.
★★★

Néhány idézet egy kis kedvcsinálónak:

„Lopez hadnagy aztán nem adja fel, ezt meg kell hagyni, ő még egy zombiapokalipszis kellős közepén is a dolgok jó oldalát keresné. ”

„Elég szürreális, hogy amikor szombat reggel lemegyek reggelizni, a nagymamám a People magazint olvassa, aminek a címlapján az én arcom szerepel.”

„Ha egy olyan embert ölsz meg, akit sokan akarnak holtan látni, viszonylag könnyen megúszhatod a büntetést.”

Köszönöm, hogy itt voltatok velem, remélem tetszett nektek az értékelésem. Ha kedved kaptatok a könyv elolvasásához kezdjetek neki bátran, de véleményeket kérek ám! :D

Ha esetleg már te is olvastad ezt a könyvet, akkor írd le bátran, hogy neked miért tetszett, vagy éppen nem tetszett. Gyere és beszéljük ki együtt!

Hagyjatok magatok után nyomot, bátran jelezzétek véleményeteket a blogon, ígérem nem harapok !

Legyetek jók! Sziasztok !