Márai Sándor: Eszter hagyatéka

Márai Sándor Eszter hagyatéka című műve egy igazán keserédes szerelmet mutat be, ami talán már azelőtt kialudt, hogy lángra lobbant volna. Ez a kötet egyáltalán nem a boldog szerelem érzését mutatja meg az olvasónak, hanem egy olyan-fajta zord valóságot, ami igazán fáj mindenkinek.

Írta: Márai Sándor

Cím: Eszter hagyatéka

Oldalak száma: 122

Kiadta: Helikon

Megjelenés: 2017

Molyos értékelése: 88%

Műfaj: klasszikus

Fülszöveg:

Az élet oly csodálatosan megajándékozott, és oly tökéletesen kirabolt, mit várhatok még?

Az 1939-ben írt kitűnő regény egy beteljesületlen szerelem története. A mindig fellegekben élő, jellemgyenge, de szeretni valóan kedves Lajos és Eszter húsz esztendővel korábban bontakozott szerelmét rombolta szét, amikor a férfi Eszter nővérét, Vilmát vette feleségül. Felesége halála után, gyermekeivel látogatóba érkezik az asszonyhoz, aki még mindig szereti.

A találkozás oka igencsak prózai: Lajos, aki már mindenétől megfosztotta Esztert, most végső menedékét készül elrabolni, a családi otthon eladására kéri. Eszter ekkor tudja meg, hogy a férfi nősülése előtt végső elkeseredésében levelekben könyörgött Eszternek, hogy szökjenek meg együtt, mert szüksége van rá.

Eszter azonban sohasem kapta meg a leveleket.

Borító:

Nekem a Helikonos Zsebkönyv verzióban van meg ez a kötet, amit én személy szerint imádok. Szeretem azt, hogy ilyen pici méretű, így bátran vihetem magammal bárhova. A borító roppant egyszerű, de mégis szép és igényes.

„Te nem akartad igazán ezt a szerelmet. Ne védekezz! Nem elég szeretni valakit. Bátran kell szeretni. Úgy kell szeretni, hogy tolvaj vagy szàndék, vagy törvèny, isteni vagy világi törvény ne tehessen e szerelem semmit.”

Karakterek:

A kötet két legfontosabb szereplőjéről, Lajosról és Eszterről beszélnék, de róluk is csak röviden. Maga a történetet Eszter szemszögéből ismerhetjük meg, aki beavatja az olvasót az életébe és elmeséli neki a Lajossal folytatott kapcsolatát. Számomra Eszter egy gyenge és nehézsorsú nő ebben a kötetben, aki bármennyire is akar ellent mondani a férfinak, nem tud parancsolni a szívének.

Lajos, a történetünk negatív karaktere, akinek visszatérése egyáltalán nem örömhír a ház lakóinak. Még mielőtt valóban megjelent volna ez a szereplő, én már utáltam Eszter elmondásai alapján. Ritkán találkozni könyvekben ilyen féreggel, mint Lajossal.

Írói stílus:

A kötet olvasásával sajnos lassabban haladtam, mint szerettem volna, ami betudható a nehéz nyelvezetnek. A történet is igazán vontatottra és lassúra sikeredett. Én mégis azt mondom, hogy egy jó kötetről van szó, amit örülök, hogy elolvastam, bár ez a fájdalmas szerelmi történet kicsit felbolygatta a lelkivilágomat.

Gondolataim a kötetről:
Úgy voltam vele, hogy így év végére még kéne olvasnom valami rövid, kis könnyed olvasmányt, így esett a választásom Márai Eszter hagyatéka című kötetére. Hát ezzel eléggé mellényúltam. Mert addig rendben van, hogy rövid, de hogy nem könnyű olvasmány az már biztos! Ennek ellenére tetszett, de nagyon fájt is.

A rövidke fülszöveget elolvasva arra gondoltam, hogy egy egyszerű szerelemről lesz szó, ami talán be fog teljesülni, talán nem. Hát ez a szerelem olyan keserű, mint a méreg, és a kötet olvasása közben én is úgy éreztem magam, mintha valaki meg akarna mérgezni, annyira fájt olvasni ezt a könyvet. Ezt az erős rosszérzést belőlem egyértelműen Lajos személye váltotta ki. Még meg sem érkezett, csak Eszter gondolataiból ismertük meg, de én már akkor utáltam, és a halálát kívántam ennek a karakternek. Lajos iránti utálatom a könyv során egyáltalán nem szűnt meg, sőt csak tovább fokozódott. Na és akkor itt jön az, hogy bármennyire is utáltam Lajost, ettől függetlenül a kötet tetszett, csak egy picit megcincált. Úgy gondolom érdemes olvasni Márai Sándortól, mert igazán tehetséges magyar írónk volt. Csak azt tanácsolnám mindenkinek, hogy kis mennyiségben ajánlott tőle olvasni! Egy darabig még tuti én se megyek a közelébe!

Kinek ajánlom:

• akik még nem olvastak semmit Máraitól
• akik szeretik Márai Sándort
• akik szeretnének valami klasszikust olvasni

Én ezt a könyvet 4 csillagra értékeltem.

★★★★

Néhány idézet egy kis kedvcsinálónak:

„ Jellemet nem lehet pótolni. Erkölcsöt nem lehet mesterséges átültetéssel eljuttatni egyik embertől a másikhoz. ”

„Talán az idő, amely nem kegyelmezett, talán az emlék, amely csaknem oly kegyetlen,mint az idő, talán valamilyen különös kegyelem, amely, hitem tanítása szerint, nèha a méltatlanok és dacosak része is, talán egyszerűen a tapasztalás és öregség okozza, hogy nyugodtan nèzek a halál elé.”

„Az ember egy életen át hallgat arról, ami a legfontosabb volt. Néha belehal e hallgatásba.”

Köszönöm, hogy itt voltatok velem, remélem tetszett nektek az értékelésem. Ha kedved kaptatok a könyv elolvasásához kezdjetek neki bátran, de véleményeket kérek ám! :D

Ha esetleg már te is olvastad ezt a könyvet, akkor írd le bátran, hogy neked miért tetszett, vagy éppen nem tetszett. Gyere és beszéljük ki együtt!

Hagyjatok magatok után nyomot, bátran jelezzétek véleményeteket a blogon, ígérem nem harapok!

Legyetek jók! Sziasztok!