Ismerjük meg a történetek mögött rejlő embert ! | Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

A sokak által szeretett Ambrózy báró esetei-sorozat írója egy újabb kötettel örvendeztette meg olvasóit 2019-ben. De ezúttal nem egy újabb Ambrózy regény jött ki a nyomdából, hanem egy igazán erős vallomás az olvasóknak. Böszörményi Gyula Kucó és más életszilánkok című kötetében mesél a gyerekkoráról és az intézetben átélt negatív élményeiről.

Írta: Böszörményi Gyula

Cím: Kucó és más életszilánkok

Oldalak száma: 164

Kiadta: Könyvmolyképző

Megjelenés: 2019

Molyos értékelése: 99%
Műfaj: életrajz, önéletrajz
Fülszöveg:

Böszörményi Gyula József Attila-díjas író 1964-ben született. Aztán valamicskét élt családban, de leginkább kórházakban, egészségügyi intézetekben, szociális otthonokban múlatta az időt. És közben írt. Megírta, amit látott, hallott, tapintott, érzett. Mi pedig most csokorba szedtük önéletrajzi írásait – íme.

Borító:

A kötet borítóján maga Böszörményi Gyula jelenik meg, ami tökéletesen utal arra, hogy itt az író nem másról, mint magáról fog mesélni. Szerintem az, hogy a képen a szürke és a fekete színek dominálnak azt próbálja sugallni az olvasónak, hogy itt ne egy könnyed kis történetre számítson, hanem a kőkemény és fájdalmas valóságra.

„ Me a gyemekek csak azé csúfónak, me még kicsik és buták. Meg még főleg azé is, me azok a hüje annyuk meg aptyuk nem magyarázták meg nekijek, hogy nem mindenki egyfóma, de azé ha másmijen a fómája, attól még nem biztos, hogy hüje.”

Karakterek:

Böszörményi Gyula karakterén kívül a többi a történetben megjelenő szereplőről most nem igazán beszélnék, hiszen az spoileres lehet, illetve a többi karakter személyiségét olvasás közben jó megismerni.

Igazán örülök annak, hogy az író személyét még jobban megismerhettem a kötet által. Tetszett , hogy igyekezett mindig erős maradni és kitartani.Nem volt egyszerű élete az már egyszer biztos. Érdekes volt számomra egy picit betekinteni ezekbe a szociális otthonokba, ahol a gyerekek sorsa igazán sanyarú. Hálás lehetek a sorsnak, hogy nekem nem ilyen helyen kellett eltöltenem a gyerekkorom.

Írói stílus:

Böszörményi Gyula nyersen és keményen tárja olvasói elé az intézetben töltött emlékeit. Úgy gondolom, hogy mindenféleképpen becsülendő az, hogy ilyen nyíltan mesél nekünk arról az időszakáról , amit nyilván nagyon nehéz megemészteni, elfelejteni pedig szinte lehetetlen. A nehéz és fájdalmas történet ellenére is igazán gyorsan lehetett haladni a kötettel, hiszen végig fenntartotta az olvasó érdeklődését. Nekem ez a kötet bármennyire is fájt, én úgy érzem, hogy szüksége volt rá a lelkemnek !

Véleményem, gondolataim a kötetről:

Személy szerint én nagyon szeretem Böszörményi Gyulát, és azok között a szerencsések között tudhatom magam, akiknek volt alkalmuk vele találkozni. Igaz, ekkor még semmit nem olvastam tőle. Ahogy beszélt akkor ott azon az olvasótalálkozón, akkor éreztem azt, hogy muszáj tőle olvasnom, már csak a személye miatt is. Azóta igazi rajongója lettem az Ambrózy báró esetei sorozatának, egy percig nem volt kérdés, hogy a Kucó és más életszilánkok kötetének is a polcomon a helye.

Ez a könyv igazán nyersen és erősen mutatja be azt,mik is történtek az íróval különböző intézetekben. A kötet olvasása során elgondolkoztam azon, hogy milyen gonosz is az ember. Amikor azt látja, hogy egy másik embertársa valamiféle fogyatékkal él, akkor már rögtön kerüli a társaságát, és alsóbbrendűnek érzi azt a személyt, pedig ez egyáltalán nem helyes és nem jó gondolkodás!

Böszörményi Gyula ebben a kötetében megmutatja a másik oldalát, amit eddig még nem ismert az olvasó. Kendőzetlenül írja le a valóságot és veti azt az olvasó elé Egy percig nem finomkodik az olvasóval, hiszen az élet sem tesz így.

Úgy gondolom, nagyon jó, hogy ez a kötet megjelent nyomtatásban, hiszen mindannyiunk számára fontos gondolatokat hordoz. A könyv elolvasása során pedig minden Böszörményi Gyula rajongó még többet kaphat szeretet írójából!

Kinek ajánlom:

• akik szeretik Böszörményi Gyulát
• akik egy erős kötetre vágynak
• akiket érdekel, hogy mik zajlanak különböző szociális intézetekben

Én ezt a könyvet 5 csillagra értékeltem.

★★★★★

Néhány idézet egy kis kedvcsinálónak:

„ A nagyfijúk piszokú okosak, okosabbak, mint a nővékék. Gimnázijumi iskolába járnak, és három tanár tanítójuk van. Nem tudom, mit tanúnak, me mán akatam bemenni, mikó tanútak, asztán ojanokat hallottam, hogy egy kúva szót se étettem. Aszonták, az vót a kémija.”

„A vetítőgép nagy, mint az érdek nélküli szeretet, és tiszta, mint a bukott angyal tekintete Berlinben.”

„ Én esztet mán átgondótam a kucóba, és eszembe gyött, hogy a Feri bá valami kicsiny embeségről mormogott akkor. Annyit tudok, hogy bisztosan nagyon drága meg ritka dolog lehet az a embeség, ha még egy akkora bazi nagy termesbótba se sincsen. Talán meg kellett vóna nézni a hátsó pócokat is.”

Köszönöm, hogy itt voltatok velem, remélem tetszett nektek az értékelésem. Ha kedved kaptatok a könyv elolvasásához kezdjetek neki bátran, de véleményeket kérek ám! :D

Ha esetleg már te is olvastad ezt a könyvet, akkor írd le bátran, hogy neked miért tetszett, vagy éppen nem tetszett. Gyere és beszéljük ki együtt!

Hagyjatok magatok után nyomot, bátran jelezzétek véleményeteket a blogon, ígérem nem harapok!

Legyetek jók! Sziasztok !