A múlt mindig kihat a jelenre ! | Henrik Ibsen: Nóra

Sziasztok Molyok !

Végre van egy kis időm,így most gyorsan megpróbálom pótolni a blogon lévő elmaradásaimat. Ne haragudjatok, hogy ilyen régen nem volt friss bejegyzés, de sajnos az érettségi idején sokszor annak is örülök, ha enni van időm. De nem is ez a lényeg, hanem, hogy ma több új bejegyzéssel is érkeztem nektek !

Ebben a bejegyzésemben most egy kötelező olvasmányról fogom leírni a véleményemet. Felhívom mindenki figyelmét, hogy ne várjatok irodalmi elemzést tőlem, mert nem ez a célja a blognak. Szimplán a saját érzéseimet, gondolataimat fogok most leírni nektek ezzel a kötettel kapcsolatban. Ez a kötelező olvasmány pedig nem más, mint Henrik Ibsen Nóra című drámája. Ilyen jellegű kötet még nem nagyon volt a blogon, ezért gondoltam érdekes lehet.

A jövőben nem csak regényeket, hanem verseket és drámákat is szeretnék majd olvasni, és hozni a blogra. Remélem ez az ötlet nektek is tetszik ! Úgy gondolom, hogy az irodalomban nem csak epikai műveket érdemes ismerni, hanem verseket és drámákat is ! Na, de elég is a szócséplésből, jöjjön az értékelés !

Jó olvasást a bloghoz !

Írta: Henrik Ibsen
Cím: Nóra
Oldalak száma: 92
Kiadta: Európa
Megjelenés: 1976
Molyos értékelése: 85%
Fülszöveg:

„A norvég Henrik Ibsent (1828-1906) a modern dráma atyjaként tartja számon az irodalom- és színháztörténet. Gazdag, hatalmas életműve töretlenül ível a romantikus verses színműtől az utolsó szimbolikus drámákig. Legnépszerűbbek azonban azok a művei, amelyekben kora szociális és erkölcsi problémáit vitte színpadra a francia hagyományból átvett naturalisztikus daramaturgia szellemében: „A népgyűlölő”, a „Kísértetek”, „A vadkacsa”, a Rosmersholm" és elsősorban a „Nóra”. Ez az 1879-ben keletkezett színdarab a bemutató idején hatalmas botrányt okozott: Ibsen kiállása a nők jogai mellett szokatlan kihívásnak számított annak idején. Változatlan népszerűségének ma már nem ez az elsőrendű oka, hanem a szereplő személyek mesteri rajza, a drámai szerkezet lenyűgöző szépsége, az okos érzelmesség. S az a nemes írói indulat, megfontolt pátosz, amely az emberi egyéniség szabad kibontakozásáért kiált.”

A könyv műfaja:

Ibsen Nóra című drámájának műfaja analitikus dráma. Nyugodjatok meg, nem fogom leírni, most szó szerint és irodalmi nyelven, hogy mi is az az analitikus dráma. Annyi a lényeg, hogy a történet során ismerjük meg a múlt részleteit, és így a szereplők karaktereit is. Ahogy a múlt kezd szépen lassan  felszínre törni, úgy okoz egyre nagyobb bonyodalmakat a jelenben. Röviden ennyi az analitikus dráma lényege.

Borító: 

Ennél a kötetnél nem nagyon tudok ámuldozni, hogy huh mennyire szép a borító ,meg ilyenek, mert hát ezeknek a köteteknek nem is ez a céljuk. Az író látható rajta, és az, hogy kötelező olvasmány. Ettől függetlenül én szeretem ezeket az Európa kiadásokat, bár a borítójuk szerintem lehetne valami más is.

Karakterek:

Nem nagyon akarok most belemenni az összes szereplő elemzésébe és jellemezgetésébe, hiszen arra ott van az érettségi. Itt most csak annyit említenék meg, hogy szerintem érdekes és jó karakterek jelennek meg a drámában. Minden szereplőnek vannak hibái és erősségei, amiket a dráma jól be is mutat. 

Talán egy picit Nóráról, a történetünk főszereplőjéről beszélnék egy pár szót. Megmondom őszintén a történet elején engem egy kicsit idegesített Nóra karaktere, mert annyira gyerekesen viselkedett. A történet során én megértettem teljesen Nóra indítékait, hogy mit miért csinált, kivéve az utolsó tettét a drámában. Az nálam kiverte a biztosítékot, és egyáltalán nem akartam megérteni, hogy neki és a családjának miért is lesz most így jobb. Nem akarom elmondani, hogy mi volt ez a tette,hiszen nem akarom senki olvasási élményét elrontani, ha érdekel olvasd el, és beszéljük ki együtt! De nem akarom tényleg valakinek az élményét elvenni ezáltal.

Írói stílus:

Én személy szerint nagyon szeretem Ibsen stílusát. A drámáit gyorsan el lehet olvasni, mert nem hosszúak, és mert könnyű a nyelvezete. Ez szerintem sok kötelező olvasmánynál baj, hogy nem így van. Fontos témákat dolgoz fel, mint például itt az emancipációt. A szereplői érdekesek és jól kiforrott, hihető személyiségük van. Én azt mondom, hogy Ibsent könnyű és jó olvasni !

Saját vélemény:

Nekem ez most egy újraolvasás volt, de úgy érzem, hogy mégis újra beleszerettem ebbe a történetbe. Szeretem, hogy ilyen hétköznapiak a karakterek, akikkel én is könnyen azonosulni tudok. Jó, hogy ilyen rövid és könnyen olvasható a dráma, így akár pár óra alatt is el lehet olvasni. Ez így érettségi körül különösen nagy előny. 

Kinek ajánlom:

Ajánlom a dráma kedvelőinek, és azoknak, akik ismerkednek a dráma műfajával. Szerintem nekik érdemes egy ilyen, vagy ehhez hasonló könnyű drámával kezdeniük ahhoz, hogy megjöjjön a kedvük a többi dráma iránt is.

Én ezt a könyvet 5 csillagra értékeltem.

★★★★★

Néhány idézet egy kis kedvcsinálónak:

„Te is olyan vagy, mint a többiek. Mind azt hiszitek, hogy én semmi igazán komoly dologra nem vagyok való.”

„Sosem szerettetek. Csak úgy találtátok, hogy mulatságos szerelmesnek lenni belém.”

„Az ember semmit sem kap ingyen az életben.”

Köszönöm, hogy itt voltatok velem, remélem tetszett nektek az értékelésem.

Ha esetleg már te is olvastad ezt a könyvet, akkor írd le bátran, hogy neked miért tetszett, vagy éppen nem tetszett. Gyere és beszéljük ki együtt!

Hagyjatok magatok után nyomot, bátran jelezzétek véleményeteket a blogon, ígérem nem harapok !

Legyetek jók! Sziasztok !