2019. november 24., vasárnap

Interjú L. J. Wesley íróval

„ Általában akkor jön az ötlet egy új könyvre, amikor nyakig benne vagyok az aktuálisban.”

L.J. Wesley regényei több zsánerben íródtak, ezek között találhatunk romantikus regényt, sci-fit, de van komolyabb témával foglalkozó története is. Most az írót az írásról és a jövőbeli terveiről kérdezgettem.




Cinti: Mit érdemes tudnia rólad azoknak, akik még nem ismernek?

L. J. Wesley: Annyit érdemes, hogy regényeket írok, és ezt igyekszem több zsánerben is művelni, mivel nem szeretném, ha beskatulyáznának, hogy L. J. Wesley, az XY író. Ha pedig valakit az L. J. Wesley mögött lévő ember érdekel, nincs nehéz dolga, nem titok ki vagyok, és még senkit nem is haraptam meg... legalábbis nem azért, mert kérdezett.



Cinti: Szerinted döntés kérdése az, hogy valakiből író lesz? Nálad ez döntés kérdése volt, vagy csak jött a dolog magától?

L. J. Wesley: Nyilván el lehet dönteni, hogy innentől írással akarsz foglalkozni, de ha nincs alapvető késztetésed rá, akkor minek? Élvezni nem fogod, és legjobb eséllyel egy rossz író leszel. Nálam ez csak jött. A késztetés maga már általános iskolás koromban megvolt, de akkor még verseket írtam

Cinti: Sokan úgy vélekednek, hogy a magyar szerzők nem tudnak jól írni, ezért sok írói álnévvel találkozhatunk manapság, hiszen így talán ők is könnyebben tudnak érvényesülni. A te írói álneved hogyan született meg, és miért?

L. J. Wesley: Nem volt sok választásom írói nevet illetően. Mivel az eredeti nevemmel annyi ember él, hogy Dunát lehetne velünk rekeszteni, nem tűnt túl logikusnak, hogy azon a néven jelenjek meg. Ezért szóltam a testvéreimnek, hogy álljanak elő egy névvel, és akkor nem ölöm meg őket a könyvben. Húgom felvetette az L. J. Wesley-t, a többi pedig már történelem.

Cinti: Több író is már nyilatkozott arról, hogy a zene és a filmek nagyon inspirálóan tudnak rájuk hatni. Téged mi  inspirál írás közben?

L. J. Wesley: Én csendben szeretek írni, mert ha zene megy, nekiállok énekelgetni, az pedig egyrészt senkinek nem jó, másrészt nem az írásra koncentrálok. Film és sorozat pedig megint csak elveszi a figyelmem.

Cinti: Ha már az írásról beszélünk, akkor hagy kérdezzem meg, nálad hogyan szokott történni az írás folyamata?

L. J. Wesley: Általában akkor jön az ötlet egy új könyvre, amikor nyakig benne vagyok az aktuálisban. Szóval, ilyenkor csak nyitok egy új dokumentumot neki, leírom a lényeget, és eldugom magam elől. Amikor eljön az ideje, akkor átgondolom, hogy mit is akarok ezzel a sztorival, honnan indul, hova kellene eljutnia, milyen főbb eseményeknek kell benne lennie. Aztán nekiugrok és írom. Az első könyveim még lineárisan írtam, a jelenleginél viszont már volt pár rész, amit előre vettem, mert volt rá jó ötletem.
Mivel elég sokat melózok, nem tudok igazi rutint kialakítani az íráshoz. Vettem egy netbookot, ami mindig nálam van, és ha időm engedi, akkor akár melóban is írok.



Cinti: Hogyan születnek meg a regényeidben megjelenő karakterek? Szerinted mitől lesz egy szereplő szerethető az olvasó számára?

L. J. Wesley: Nem tervezem meg őket előre. Van egy nagyvonalú elképzelés, hogy mire lenne egy-egy karakternek szüksége, de végül ők alakítják ki magukat. Azt nem tudom mitől lesz valaki szerethető, én csak igyekszem a lehető legemberibbre formálni őket (ha hagyják). Se nem egyértelműen jók, se nem egyértelműen rosszak. Egyszerűen csak emberek.

Cinti: Elmesélted már, hogy mik inspirálnak, hogyan írsz, és hogyan születnek meg a szereplőid. Nem könnyű dolog az írás, ezt bárki beláthatja. De talán a legnehezebb dolog ebben az olvasók véleményen. Hogyan kezeled az olvasói visszajelzéseket ?

L. J. Wesley: Szerencsére javarészt szeretik a könyveimet, de persze, kaptam már én is hideget, meleget, mindent, elvégre, nem tetszhet mindenkinek, amit írok. Az elején még jobban magamra vettem egy-egy lesújtó véleményt, volt, amikor meg is próbáltam védeni magam, de ez persze csak olaj volt a tűzre. Ma már a helyén tudom kezelni az ilyeneket, és sokkal többet ér számomra egy kevesebb csillagos, de jól megindokolt értékelés, mint egy 5 csillagos, amiben annyit írnak, hogy jó volt. Igyekszem tanulni a kritikákból, majd kiderül, hogy tudok-e.

Cinti: Melyik történeted számodra a legkedvesebb, és miért?

L. J. Wesley: Nem tudnék egyet kiemelni igazából. A takker volt az első (igazából nem az első, de elsőnek jelent meg), ráadásul ennek köszönhetően figyelt fel rám a kiadóm, szóval nagyon szeretem. A Brooke-ban elég komoly dolgokkal kellett foglalkoznom, kutatni is kellett, és imádom magát a karaktert. A 12 első randi pedig olyan kis könnyed volt, ráadásul csomót nevettem, amíg keresgéltem a gázosabbnál gázosabb sztorikat. Szóval...Én mindegyiket szeretem, mindegyik az én gyerekem, nem is szívesen tennék különbséget köztük.

Cinti: Kinek ajánlanád a könyveidet, és miért?

L. J. Wesley: Mindegyik más zsáner, szóval kicsit nehézkes egyben ajánlani, de alapvetően bárkinek, aki nem magas irodalomra vágyik, hanem egy a maga egyszerűségében szórakoztató, nem túl hosszú olvasmányra.

Cinti: Milyen terveid vannak a jövőre tekintve?

L. J. Wesley: Jelenleg egy fantasy-n dolgozom, ami ismét új zsáner, és eléggé más megközelítést kíván. Ez gyakorlatilag Hófehérke sztorijának a folytatása, de benne van Hamupipoke, Aranyhaj, Csipkerózsika és Ariel is. A terveim szerint a könyvfesztiválra jelenik meg, és ezúttal bevesszük a könyvesboltokat is. A későbbiekben a régebbi könyveim is bekerülnek a boltokba. Azt, hogy a Hetedhét birodalom után mit írok meg, még képlékeny de kb 14 sztori várja, hogy elkezdjem/folytassam, elég sok zsánerben.

Köszönöm szépen L. J. Wesley, hogy válaszoltál a kérdéseimre, további sok sikert kívánok az íráshoz és reméljük,sok történetedet olvashatjuk még!



Az író könyveiért, és további érdekességekért nézzetek be ide is:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése