Bátorság, hősiesség, eretnekség | Bíró Szabolcs : Non nobis Domine

Sziasztok Molyok !

A mai bejegyzésemben egy igazán vaskos kötetről lesz szó, ami a vastagsága ellenére is a kedvencem lett, és talán az idei évem legjobb olvasmánya is! Bíró Szabolcs Non nobis Domine kötete a maga 800 oldalával egyszerűen elvarázsolt.

Szerintem mindannyiunkban van egy kis félsz, amikor ilyen vaskos kötethez nyúlunk, mert azért ilyen sok oldalon át fenntartani az olvasó figyelmét, na hát ahhoz nagyon jónak kell lennie a történetnek. Szerencsére nem csalódtam Bíró Szabolcsban. Hat nap alatt sikerült végig olvasnom ezt a kötet, és nagyon, de nagyon sokat adott a sorozathoz. Imádtam, hogy a sorozat további részeiben történt eseményekre ebben a kötetben megkaptuk a választ, így nem maradtak bennem kérdések. Zseniális ez a kötet, és annyira örülök, hogy elolvastam ! Kár lett volna kihagyni, nagyon kár !

Köszönöm szépen az Athenaeum kiadónak, hogy megkaphattam ezt a kötetet recenzióba !

Jó olvasást a bloghoz !


Írta: Bíró Szabolcs
Cím: Non nobis Domine
Oldalak száma: 800
Kiadta: Athenaeum
Megjelenés: 2016
Molyos értékelése: 97%
Fülszöveg:

„1292-ben Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér a Szentföldről Magyarországra – otthon azonban csak halál és gyász várja. A megkeseredett, kiábrándult férfi szárnyai alá veszi és tanítani kezdi elárvult unokaöccsét, hiszen Attilában látja a megszégyenült Templomos Lovagrend új reményét, a tökéletes és gáncstalan harcost. Ám hiába igyekszik az általa helyesnek vélt útra terelni a kisgyermekből lassan férfivá érő növendéket, Attila túlságosan is vágyik a szabad életre. Amikor pedig Vilmos kardját, az ősi családi örökséget elcsenve akar megnyerni egy titkos éjszakai párbajt, nagybátyja büntetésből hosszú útra küldi az olasz énekmondó, Umberto oldalán. Ez az út örökre megváltoztatja Attila életét. Rablógyilkosokkal harcol, csaknem halálos sebet kap, majd megismeri azt az érzést is, amelyre egy templomos lovagnak még csak gondolnia sem szabad: a szerelmet.

A Non nobis Domine a lovaggá cseperedő Attila szemén keresztül mutatja be egy vérzivataros korszak, a XIII. és XIV. század fordulójának háborúit, az Árpád-ház kihalását követő kegyetlen éveket, egy új uralkodói dinasztia felemelkedését és a Templomos Lovagrend bukását.

Az Anjouk című nagyszabású regénysorozat előzményét, Bíró Szabolcs első történelmi regényének két kötetből eggyé gyúrt kiadását olvasva kibontakozik előttünk a magyar középkor sáros, véres, mégis levendulaillatú világa.”

A könyv műfaja:

Bíró Szabolcs Non nobis Domine című kötete egy történelmi regénysorozat, az Anjouk előzménytörténete. Ebben a kötetben ismét találkozhatunk Bátor Attilával, és megtudhatjuk azt, hogy hogyan lett ő a liliomos lovag.

Borító:

Ez a történet eredetileg két kötetben jelent meg a Kelet oroszlánja és Az utolsó vörös barát címmel. Amit én olvastam az az Athenaeum kiadó gondozásában megjelenő javított és átdolgozott kiadása ennek a két kötetnek, egy nagy könyvbe gyúrva. Ezt most csak azért is mondtam el, hogy én ezt a javított változatot olvastam, így ennek a kötetnek a borítójáról fogok beszélni.

Zseniális számomra ez a borító ! Annyira szemet gyönyörködtető, egyszerű, de mégis annyira jól felidézi bennem azt a hangulatot amit olvasás közben érzek. Ismét jár az elismerés a borító készítőjének !

Helyszín:

Történetünk helyszíne kis hazánk,  Magyarország.

Idő:

A Non nobis Domine története a 13. században játszódik.

„A férfi, aki elé toppant, cseppet sem hasonlított az egykori növendékre. Ha valóban ő volt az, csodás változáson ment keresztül: nemcsak megemberesedett, megizmosodott, de magasabb is lett. Haja hosszabbá és jóval sötétebbé is vált, az arcára pedig fél emberöltő ráncai ültek ki. Ambrosius tudta, kit lát maga előtt, elhinni valahogy mégsem akarta.”

Karakterek:

Hálás köszönetem kedves Bíró Szabolcs ! Szívbéli szerelmemmel újra találkozhattam eme könyv lapjain, ami engem hihetetlen boldogsággal önt el ! Még mindig imádom Bátor Attilát, és még mindig annyira szeretek olvasni róla. Tetszett nagyon, hogy megismerhettük a gyerekkorát és, hogy hogyan ismerkedett meg a szerelmével. Végig szurkoltam neki, hogy minden nehézség ellenére maradjon erős, de hát nemhiába a név, nem kellett csalódnom. 

Ebben a kötetben még jobban kirajzolódott előttem Ágnes személyisége is, akit már eddig is nagyon szerettem. Attila és a közte lévő szerelem egyszerűen elvarázsolt, sok romantikus regényben nem éreztem ennyire erősnek a szerelmi szálat, mint ebben a kötetben. Ha volt kérdésem velük kapcsolatban, azokra most mind választ kaptam ebben a kötetben. Ágnes egy igazán bátor és erős nő, aki ki mer állni a szerelme és a saját érzései mellett ! Ezt imádtam ebben a nőben . Örültem annak, hogy nem volt az az érzésem, hogy mondvacsinált problémák miatt nem lehetnek együtt. Nekik valóban nem szabadott volna együtt lenniük, de mégis kitartottak egymás mellett.

Bátor Vilmosról is illene pár szót ejtenem. Oh ez az ember, ő is úgy a szívemhez nőtt ! Igazán bátor és szerethető karaktert ismertem meg a személyében. Ennek az embernek a szíve is a helyén van, és ezt bizonyította is, amikor Attilát felemelte és saját tudása szerint tanította ki. Attila neki köszönhetően vált igazi lovaggá és férfivá !

Írói stílus:

Annak ellenére, hogy egy 800 oldalas kötetről van szó, hihetetlen gyorsasággal pörgettem le ezt a könyvet. Ezúttal sem csalódtam Bíró Szabolcs stílusában. A történet izgalmas volt, és végig fenntartotta az érdeklődésemet, a szereplőket imádtam, a lapok pedig csak úgy pörögtek. Bíró Szabolcs eddigi könyvei közül ez a legzseniálisabb !

Saját vélemény:

Hatalmas kedvencem lett ez a kötet ! Most érzem úgy, hogy eleget kaptam Bátor Attilából és Ágnesből is. Ha valaki a vastagsága miatt nem mer hozzá nyúlni ehhez a kötethez, akkor megnyugtatom, hogy egy nagyon olvasmányos regényről van szó, szerethető karakterekkel és egy igazán izgalmas cselekményszállal.

Kinek ajánlom:

Egy igazán csodálatos regény,mindenkinek szívből ajánlom ! Olvassátok, mert megéri, egy felejthetetlen élményben lesz részetek !

Én ezt a könyvet 5 csillagra értékeltem.

★★★★★

Néhány idézet egy kis kedvcsinálónak:

„Holott gyilkosok vagyunk, és ugyanannak az Istennek a gyermekeit mészároltuk, aki minket is megteremtett.”

„– Milyen békés lenne az élet szerelem nélkül! – mondta István bátya, amikor az asszonyok már nem hallhatták. – Milyen nyugodt, milyen biztonságos… és milyen unalmas!”

„A nevezett kényelmetlenül feszengett, de még ekkor sem szólalt meg. Nem akarta ugyanis feladni azt a szobor merev álcát, melyet évek hosszú sora alatt fejlesztett tökélyre, és amely nélkül egyesek még azt feltételezhetnék róla, hogy ő is csak ember.”

Köszönöm még egyszer az Athenaeum kiadónak hogy elolvashattam ezt a csodálatos történetet!

Köszönöm, hogy itt voltatok velem, remélem tetszett nektek az értékelésem.

Ha esetleg már te is olvastad ezt a könyvet, akkor írd le bátran, hogy neked miért tetszett, vagy éppen nem tetszett. Gyere és beszéljük ki együtt!

Hagyjatok magatok után nyomot, bátran jelezzétek véleményeteket a blogon, ígérem, nem harapok!

Legyetek jók! Sziasztok!