A mai bejegyzésemben ismét egy elmaradásomat szeretném hozni nektek. Ez az értékelés ugyanúgy azért jött létre, ahogyan a Thoman Mann értékelésem. Instagramon indítottam egy szavazást, és ti megszavaztátok, hogy legyen Franz Kafka Az átváltozásról is értékelés, így hát ez is eljött.
Köszönöm szépen mindenkinek, aki szavazott instagramon, és remélem tetszeni fog a bejegyzésem.
Mielőtt elkezdeném hozzátenném, hogy nem az iskolában tanultak szerint fogom elemezni a művet, hanem csak azokat írom le, amiket én gondolok és érzek a történettel kapcsolatban.
Kötelezőkhöz híven sajnos ez sem annyira nyerte el a tetszésemet, de a Mario és a varázslónál mindenesetre jobban megfogott.
A kötetből egyedül a címadó novellát olvastam el, így az értékelés is csak erre a novellára fog vonatkozni. A többi történetet nem olvastam el, de nincs kizárva, hogy egyszer az életem során még egyszer arra is kerül sor !
A bejegyzésben a saját szubjektív véleményemet írom le, nem szeretnék ezzel senkit megbántani, sem az írót, sem a művet, és főleg nem azokat az olvasókat, akikhez közel áll ez a történet. Megértéseket köszönöm !
Jó olvasást a bloghoz !
Írta: Franz Kafka
Cím: Az átváltozás
Oldalak száma: a kötet maga 352 oldal, de ebből Az átváltozás kb 20- 30 oldal körül van
Kiadta: Európa
Megjelenés: 2016
Molyos értékelése: 77%
Fülszöveg:
„Kafka elbeszélései rejtélyes, elemezhetetlen példabeszédek.
Mágikus erejű, álomszerű metafora kibontása valamennyi. Hátborzongatóan
képtelen lények és helyzetek jelennek meg bennük, de a hűvös, pedáns leírás a
hétköznapi valószerűség látszatába öltözteti őket. A hétköznapi valóság elemei
viszont kísértetiesen baljós színezetet öltenek. Mindezt ma már közkeletű
szóval "kafkai”-nak szoktuk nevezni. Kafkától életében elbeszéléseinek
csak egy része jelent meg nyomtatásban. A többi hagyatékban maradt, köztük számos
töredékesen. Tele van novellakezdeményekkel Kafka naplója is. Ez a kötet Kafka
elbeszéléseinek legjavát közli, a legjellegzetesebb és legmaradandóbb műveket.
Az elbeszélések előző, teljes magyar kiadásától eltérően nem különíti el a
Kafka életében megjelent és a hagyatékban fennmaradt novellákat. hanem
nagyjából keletkezésük sorrendjében, ugyanakkor a Kafka által kiadott kötetek
egységét is tiszteletben tartva válogat belőlük"
A könyv műfaja:
Franz Kaffka művét a novella, vagy az elbeszélés kategóriába helyezném.
Borító:
Én a képen látható borítóval olvastam a történetet, és bármilyen hihetetlen is nekem tetszenek ezek az Európa könyvkiadó által kiadott kötetetek. Szerintem nem rossz ötlet, hogy az író arcképe van a borítón,mert ezáltal talán egy picit közelebb kerülnek hozzánk a szerzők.
Helyszín:
Történetünk fő helyszíne Gregor Samsáék lakása, ezen belül is Gregor szobája, ahol a férfi valami oknál fogva féreggé változik egyik napról a másikra.
Idő:
Történetünk a 20. században játszódhat, de erre nincs pontos utalás.
Karakterek:
Ebben a bejegyzésben most leginkább csak Gregor karakteréről beszélnék, és hogy ő hogyan is élte meg ezt az egész átváltozást.
Gregorról annyit tudni kell, hogy már öt éve ő látja el az egész családját, a szüleit és a testvérét is. Egyedüli pénzkereső a házban, ezért megbecsülik. Egyik nap arra ébred, hogy egy undorító féreggé változott. A történet ettől izgalmas, hiszen nem tud a családjával kommunikálni, és a munkahelyét is elveszíti ezáltal. A családja eleinte fél tőle, egyedül a kis húga az, aki próbál neki segíteni. A család egyre rosszabb anyagi helyzetbe kerül, hiszen az egyedüli pénzkereső a házban féreggé változott.
Ahogy telik az idő Gregor a család számára egyre inkább haszontalan nyűgé válik, akit szégyellnek. A férfi számára hatalmas fájdalom, hogy a családja így elfordult tőle.
Kaffka szerintem Gregor karakterében próbálja megmutatni, hogy milyen is az, ha a családban van például egy beteg ember, akivel foglalkozni kell,aki nyűg a család számára. Elég szomorú dolog ez, de biztos vagyok benne, hogy manapság is előforduló problémáról beszélhetünk, ezért is olyan mai ez a novella.
A történet szereplői tetszettek szerintem ilyen kevés oldalban is nagyon jól kidolgozta az író. Gregort nagyon sajnáltam végig, de főleg a történet végén. Nagyon nehéz volt neki elfogadni ezt az egész változást egyik napról a másikra, és nagyon fájt neki,hogy a családja így elfelejtette és elfordult tőle.
Írói stílus:
Ha azt nézzük, hogy kötelező olvasmányról volt szó, akkor egész könnyen olvasható volt. Szerintem az alapötlet maga érdekes és jól ki lett dolgozva. A cselekményszál nem volt olyan gyors, de ez nem is baj, szerintem így volt pont jó a novella üteme. A történet szereplői jók voltak, ennyi oldalban is sok háttér információt megtudtunk róluk, és jól ki voltak dolgozva. Alapvetően én úgy gondolom, hogy jó kis kötelezőről van szó, csak lehetne talán egy picit rövidebb, hogy többen elolvassák. :D
Saját vélemény:
Alapvetően én nem gondolom rossz történetnek ezt a novellát. Érdekes alapötletből indul ki, ami felkelti az olvasó véleményét. Olyan témát dolgoz fel, ami még most a 21. században is nagyon mai probléma. Egész gyorsan lehetett vele haladni, nem volt benne, olyan sok hosszú leírások, mint például Thomas Mann-nál, aminek én kimondottan örültem. Ezen a novellán én éreztem, hogy Kafka egy jó író, és ha egyszer lesz lehetőségem és időm elolvasom a többi novelláját is.
Kinek ajánlom:
A klasszikus irodalom kedvelőinek bátran ajánlom.
Én ezt a könyvet 3 csillagra értékeltem.
★★★
Néhány idézet a novellából egy kis kedvcsinálónak :
„Figyelmes húgának elég volt kétszer észrevennie, hogy a
szék az ablaknál áll; és máris minden alkalommal, valahányszor kitakarította a
szobát, visszatolta újra az ablak alá, sőt ettől fogva még a belső ablaktáblát
is nyitva hagyta.”
„Gregor jelenlegi szomorú és utálatos alakjában is a család
tagja, akivel nem szabad úgy bánni, mint valami ellenséggel, hanem a családi
kötelesség parancsa szerint le kell nyelni az iránta érzett undort, és tűrni
kell, egyre csak tűrni.”
„Csak húga maradt közel hozzá, aki Gregortól eltérően nagyon
szerette a zenét, és megindítóan hegedült, és ezért Gregornak az volt a titkos
terve, hogy beíratja a konzervatóriumba, nem törődve az ezzel járó nagy
költségekkel, majd csak megszerzi más úton, azt remélte. Amikor Gregor rövid
otthoni tartózkodásai idején húgával beszélgetett, gyakran emlegették a
konzervatóriumot, de mindig csak úgy, mint valami szép álmot, amelynek
megvalósulására gondolni sem lehet; a szülők még ezt az ártatlan ábrándozást
sem szívesen hallgatták; Gregor azonban komolyan gondolta, és az volt a
szándéka, hogy karácsonyeste fogja ünnepélyesen bejelenteni a dolgot.”
Köszönöm, hogy itt voltatok velem, remélem tetszett nektek
az értékelésem.
Ha esetleg már te is olvastad ezt a könyvet, akkor írd le
bátran, hogy neked miért tetszett, vagy éppen nem tetszett. Gyere és beszéljük
ki együtt!
Hagyjatok magatok után nyomot, bátran jelezzétek
véleményeteket a blogon, ígérem nem harapok !
Legyetek jók! Sziasztok !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése