A mai bejegyzésemben egy újabb értékeléssel érkeztem. Ismét egy magyar szerzőtől hoztam könyvet, ami nem lenne más, mint Krecnz Nóra A követ című kötete.
Ez a könyvet maga az írónő küldte el nekem PDF-ben, amit ezúton is köszönök neki !
Az a szomorú hír, hogy ez a könyv nem igazán nyerte el a tetszésemet. Sokáig halogattam ezt a kötetet, mert nem tudtam, hogy pontosan mire is számítsak, és hát végül rá kellett jönnöm, hogy ez a történet nem igazán nekem íródott.
Ezzel a bejegyzésemmel nem szeretnék senkit megbántani, én csupán a saját szubjektív véleményemet írom le. Neked ettől még tetszhet ez a könyv, és az írónőt sem szeretném leszólni, meg semmi ilyenek, egyszerűen csak leírom, hogy nekem mi nem tetszett annyira ebben a történetben. Köszönöm, mindenkinek a megértését !
Jó olvasást a bloghoz !
Írta: Krencz Nóra
Cím: A követ
Oldalak száma: 248
Kiadta: Magánkiadás
Megjelenés: 2017
Molyos értékelése: 84%
Fülszöveg:
„Mi a közös egy gyűrött, szakadt papírfecniben és egy
méregdrága fülbevalóban? Azt gondolnád, semmi, de ne legyél ebben olyan biztos!
Livly csupán néhány hónapja költözött el az intézetből.
Egyedül tengeti napjait és alkalmi munkával igyekszik fenntartani magát.
Mindennél jobban szereti a történelmet és egészséges kíváncsiságának hála, elég
jártas is benne. Továbbtanulni ugyan nem tud, de mindenáron pénzt akar keresni,
hogy ezt megtehesse.
Az életébe egy idegen hozza el a fordulatot, aki egy
álláshirdetés szórólapját nyomja a kezébe. Livly úgy érzi, nincs esélye rá,
hogy felvegyék tárlatvezetőnek a fővárosi palotába. A véleménye akkor változik
meg, amikor kézhez kap egy csomagot, benne egy fülbevalóval. Az ékszer mellett
egy üzenetet is talál:
„Új életed kulcsa. Nagyon vigyázz rá!”
A könyv műfaja:
A történetet az ifjúsági low fantasy kategóriába sorolnám be.
Borító:
A könyv borítója nem rossz, és szép a kék háttér, de egyébként nem tartom se túl izgalmasnak, se túl különlegesnek ezt a borítót. Bocsánat érte, de engem ez a borító nem igazán érintett meg.
Helyszín:
Történetünk helyszíne a fővárosi palota, ahova felveszik Livly-t tárlatvezetőnek, és itt fognak bonyodalmak történni.
Karakterek:
Hát őszinte leszek, nem igazán fogtak meg a szereplők, valahogy nem éreztem egy pillanatig sem, hogy ők valóban élnének, és nem csupán egy könyv szereplőiről beszélünk.
Livly karakterével nem igazán tudtam azonosulni, és sokszor nagyon idegesített. Nem értette sokszor, hogy mit kéne tennie, és ez zavart. Nem szeretem ha a főszereplő ilyen bizonytalan, és nem fogja fel, hogy mi történik vele.
Nympha karaktere viszont tetszett és érdekes volt, őt szerettem a történetben. Ezt a karaktert jól sikerült eltalálni az írónőnek.
Edwin karaktere is kis butácska volt, nem igazán értettem, hogy mi ez a mondvacsinált problémákkal teli kapcsolat közte és Livly között. Kettőjük kapcsolata nem tetszett, nem értettem, hogy miért nem tudnak egymással semmit kezdeni.
Összességében nekem Nympha karaktere tetszett, de a többi karakterrel nem igazán voltam kibékülve. Ha az írónő több Nympha-hoz hasonló karaktereket írnak, szerintem sokkal jobb lenne a történet is.
Írói stílus:
Krencz Nóra írói stílusa nekem tetszett, mert könnyed volt, gyorsan olvasható és fiatalos. Nekem leginkább nála a szereplőkkel volt baj, úgy érzem nem lettek teljesen kidolgozva. De ezzel szembe az írónő szépen fogalmazza meg a gondolatait, izgalmas a cselekményszál és vannak új, kreatív ötletek a történetben.
Saját vélemény:
Szerintem ez a könyv kezdésnek nem volt olyan rossz, és van még min javítania az írónőnek. Ahogy az előbb is mondtam, nekem a karakterek kidolgozatlanságával volt leginkább bajom, a történet többi része rendben volt. Szépen és izgalmasan ír az írónő, és vannak nagyon jó és kreatív ötletei, szerintem tehetséges írónőről beszélhetünk, de van még mit tanulnia.
Kinek ajánlom:
A fantasy és a romantikus irodalom kedvelőinek ajánlom.
Én ezt a könyvet 3 csillagra értékeltem.
★★★
Néhány idézet egy kis kedvcsinálónak :
„ Ne azért próbálj optimista lenni, mert más is az. Azt
tartsd szem előtt, hogy mennyit nyersz vele!”
„Egy dolog egyedül lenni, de szeretet nélkül élni a
legpusztítóbb a léleknek. „
„Végre azt csinálta, amit szeretett. mégsem lehetett boldog.
„
Köszönöm, hogy itt voltatok velem, remélem tetszett nektek
az értékelésem.
Ha esetleg már te is olvastad ezt a könyvet, akkor írd le
bátran, hogy neked miért tetszett, vagy éppen nem tetszett. Gyere és beszéljük
ki együtt!
Hagyjatok magatok után nyomot, bátran jelezzétek
véleményeteket a blogon, ígérem nem harapok !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése