Borító:
A
borítón megjelenő barna és fekete szín nagyon jól kiegészítik egymást, és
együtt így jó összképet alkotnak. Megmondom őszintén, amikor elsőnek ránéztem a
borítóra nem gondoltam volna, hogy egy katonai regényről lesz szó, inkább
tippeltem volna valamiféle fantasyra, de persze amikor elolvastam a fülszöveget
rájöttem, hogy miről is van szó, és így a borító is értelmet nyert számomra.
Szerintem egy szép és igényes borítóról van szó, aminek létjogosultságára a
könyv elolvasása után lehet igazán rájönni.
Karakterek:
Történetünk főszereplője Tamás, aki egy magyar katona. Ez a férfi úgy vonzza a bajt és a bonyodalmakat, mint a mágnes. Ahol ő van ott tuti, hogy valami nem sokára történni fog. A regény elején nehezen barátkoztam meg a minden ellen lázadó fiú személyével, de egészen csak addig tartott, amíg meg nem értettem a viselkedésének az okát. Tamás múltjából olyan eseményeket ismerünk meg, ami által az olvasó megértheti a férfi helyzetét. Igazán tetszett az, hogy a történet során Tamás egy olyan fajta jellemváltozáson megy át, amit az olvasó egyáltalán nem is sejt. A háború, a rengeteg halál és az állandó bizonytalanság gyökerestől megváltoztatja a férfi személyisségét, amit én személy szerint imádtam. Szerintem ez a jellemváltozás hiteles és szükséges volt a történet szempontjából.
A
történetben igazán szerettem még Liz és Chris karakterét is, de róluk most nem
írnék hosszabban. Olvassátok el a könyvet és ismerkedjetek meg velük ti is!
Íróis stílus:
Fayer
Sándor szerintem egy szuper elsőkönyves szerző, aki annak ellenére, hogy jól ír
igazán ügyesen csempészi bele a történetbe az általa megélt, átélt eseményeket.
Szerintem a könyv elolvasása után senkinek nem lesz kérdéses az, hogy az író
milyen jól ismeri és szereti ezt a katonai közeget. Tamás személye elsőnek
talán unszimpatikus lehet az olvasónak az életvitele és a gondolkodása miatt,
viszont ha bizonyos eseményeket megismerünk a férfi életéből, akkor már
mindjárt másképpen fogunk tekinteni a karakterére. A többi szereplő is
szerintem jól ki van dolgozva, hihető személyiséggel rendelkeznek.
A kötet erőssége a hitelessége mellett az izgalom. Ebben a picit több mint 200 oldalas regényben az író egy percig sem hagyja unatkozni az olvasót. Tényleg minden egyes oldalon valami izgalmat rejt ez a kötet, és ez miatt hihetetlen gyorsan lehet vele haladni. Még itt kiemelném a könnyed és érthető stílust, amiben azért egy picinyke humort is elrejt az író, hogy a kötetben megtörtént események kicsit emészthetőbbek legyenek.
Gondolataim
a kötetről:
Az a helyzet, hogy én úgy indultam neki ennek a kötetnek, hogy szeretném szeretni, és hát nem kellett csalódnom, így is lett. Először is hatalmas köszönet az írónak, hogy minden katonai kifejezést elmagyaráz, így női olvasóként sem éreztem azt, hogy tudatlan vagyok, és nem értem, hogy pontosan miről is van szó. Az első meglepetést számomra a szöveg stílusa okozta, egyáltalán nem számítottam rá, hogy ilyen könnyed, néhol még humoros is lesz ez a kötet. A harcjelenetek igazán élethűre sikerültek, sokszor még olvasás közben is mozgattam a fejem, hogy ne találjon el a repesz, ami elől Tamás próbált kitérni. Ezeknél a részeknél jót mosolyogtam magamon, de igen így éreztem, a regény ennyire tudott hatni rám, és szerintem ez csodálatos.
Összegezve
azt kell, hogy mondjam, hogy egy jól kitalált és felépített regényről van szó,
amit az író igazán ügyesen ad át az olvasónak. Minden eseménynek fontos szerepe
van, még akkor is, ha akkor még nem is értjük az okát. A kötet rengeteg
meglepetést tartogat az olvasó számára, és az izgalmas harcjelentek mellett még
Luciferrel is találkozhatunk a történet során. De erről tényleg nem beszélek
bővebben, ez már titok!
Kiknek ajánlom:
- akik szeretik az izgalmas regényeket
- akik szeretnének kicsit megismerkedni Afganisztán szörnyűségeivel
- akik szeretik a karakterfejlődéses regényeket
„ Nem sokon múlt, hogy
minket találjanak el, vagy minket is, és akkor nincs tovább. Nem is számoltam
már, hányszor jártam a halál torkában, hányszor éltem túl csodával határos
módon, hányszor születtem újjá. De a legdurvább az volt, hogy sosem tudhattam,
másnap vajon túlélem-e. Nem rajtam múlt sosem.”
„ Az első szabály, amit
megtanultam, hogy egy ilyen utazás során mindig legyen nálam füldugó. Egy
katonai gép tervezésekor ugyanis nem a kényelmi szempontok dominálnak.”
„ Rendes srácok voltak
ezek. Csak azután bilincseltek meg, hogy már rendesen összevertek.”
Köszönöm, hogy itt
voltatok velem, remélem tetszett nektek az értékelésem. Ha kedved kaptatok a
könyv elolvasásához kezdjetek neki bátran, de véleményeket kérek ám! :D
Ha esetleg már te is
olvastad ezt a könyvet, akkor írd le bátran, hogy neked miért tetszett, vagy
éppen nem tetszett. Gyere és beszéljük ki együtt!
Hagyjatok magatok után
nyomot, bátran jelezzétek véleményeteket a blogon, ígérem nem harapok!
Legyetek jók! Sziasztok!
Kedves Sanyi,
VálaszTörlésKulfoldre is elkuldi a kiado a konyved, ha megrendelem, vagy csak magyar cimre, tudsz ebben segiteni legyszives?
Koszonom,
Papa