Halihó Molyok !
Újabb értékeléssel jelentkezem. Most Ernest Cline Ready Player One könyvét hoztam nektek. Ezt a könyvet a disztópia és a sci-fi fülnél is megfogjátok találni.
Jó olvasást hozzá !
"2045-öt írunk, és a valóság elég ronda egy hely. Az emberiség nagy részéhez hasonlóan Wade Watts is azt a kiutat látja zord környezetéből, hogy bejeltkezik az OASIS-be,a világméretű virtuális univerzumba.
Amikor az OASIS tervezője meghal, ördögi feladványsort hagy maga után,melyek megfejtéséhez a poplultúra megszállott ismeretére van szükség. Aki először megfejti mindet, az örökölhet hatalmas vagyonát- és egyben az OASIS feletti hatalmat.
Wade oldja meg az első feladványt, és ezzel életveszélybe kerül. Egyes játékosok ugyanis még a gyilkosságig is hajlandóak elmenni a mesés nyeremény megszerzéséért. A játék ezzel kezdődik, a túlélés egyetlen módja pedig a győzelem. "
A könyv műfaja:
Ennek a regénynek a műfaja egyben disztópia és sci-fi is.
Borító:
Nekem a fenti képen látható verzió van meg, amelynek szerintem nagyon jól sikerült a filmes borítója. Mondjuk nekem az előző is tetszett, csak amikor én vettem akkor olyat már nem lehetett kapni. A borítón nagyon tetszik a lila szín, meg az egész kompozíciója olyan jól el van találva. Szeretem ezt a borítót, szerintem szép, és ötletes.
Helyszín :
A történet fő helyszíne az OASIS, ami a könyvben a virtuális valóság.
Idő:
Történetünk kezdetén 2045-t írunk.
Karakterek:
Kezdjük a felsorolást a történetünk főszereplőjével, Wade Watts-al. Ő is , mint a legtöbb ember minél több időt próbál tölteni az OASIS-n, és megoldani a rejtvényeket. Eszméletlen mennyiségű információ van a fejében a 80-as évekről, játékokról, meg minden olyan dologról, ami segítheti őt a tovább jutásban. Nagyon bátor személyt ismertem meg benne, aki ki áll a barátaiért, és bátran neki vág annak aminek neki kezd.
Ar3mis egy virtuális játéktársa Wade-nek, akibe teljesen belezúg. Vagány csajszi nyomatja ő is keményen a játékot, tetszett a karaktere nagyon.
És végül H, aki Wade barátja és együtt próbálják megoldani a feladványokat. A történet végén, ami kiderült róla, azon én nagyon meglepődtem.
Írói stílus:
Egész jó volt Ernest Cline stílusa, nem mondom, hogy kiemelkedő, de azért egészen gyorsan lehetett vele haladni, és jól leírta az eseményeket.
Saját vélemény:
Nekem tetszett Ernest Cline könyve, érdekes volt számomra, mert eddig ilyen jellegű könyveket még nem nagyon olvastam, de kezdésnek nem volt rossz. Tetszett benne az OASIS felépítése. Szerintem ez egy nagyon kidolgozott kötet és érdemes elolvasni. Nekem csak annyi volt benne a negatívum, hogy én annyira nem vagyok otthon a 80-as években történt dolgokról, és nem mindent tudtam hirtelen hova tenni, bár ez nem vont le az olvasási élményből, így is tetszett.
Kinek ajánlom:
Ajánlom a disztópia és a sci-fi kedvelőinek. Aki otthon van a 80-as évek történéseivel, és természetesen gamereknek.
Én ezt a könyvet 4 csillagra értékeltem.
★★★★
Borító: 4/5
Történet: 4/5
Karakterek: 3/5
Írás stílus: 3/5
Oldalszáma: 464
Molyos értékelés: 93%
Kiadta: Agave könyvek
Halihó Molyocskák !
Egy újabb bejegyzéssel érkeztem, a mai napon sikerült már több értékelést is kitennem, ennek nagyon örülök, ez egy kis sikerélmény nekem. Remélem tetszenek, amiket kiraktam, és most már az egyre bővülő listából tudtok ti is választani. Most hoztam nektek egy jó kis krimit Agatha Christie Gyilkosság az Orient expresszen. Remélem örültök neki, én személy szerinte nagyon szeretem az írónőt, és ez a könyve a kedvenceim között van.
Jó olvasást a bloghoz !
" A híres Orient expressz a hóban vesztegel. Az egyik utas holtan fekszik a kabinjában, testét tizenkét késszúrás járta át. Az ajtó belülről zárva. A vonaton tizenkét utas maradt, a legkülönbözőbb társadalmi osztályból és nemzetiségből, ám mind egyre idegesebb. Vagy van más is,ami összeköti őket ?
Hercule Poirot, a legendás nyomozó csak a kis szürke agysejtjeire támaszkodhat a hóviharban rekedt luxusvonaton. Egyetlen dolog biztos: a gyilkos az utasok közt van, és Poirot-nak meg kell találnia, mielőtt újra lesúlyt... "
A könyv műfaja:
E remek mű Agatha Christie,a krimi koronázatlan királynőjének egyik legkiválóbb alkotása, tehát műfaját tekintve krimi.
Borító:
Többféle kiadás kijött már ebből a könyvből, nekem a képen látható Helikonos filmes borítós van meg. Szerintem gyönyörű borítója van, nagyon szeretem. Különösképpen tetszik , hogy a borítón megjelenik Poirot. A háttérben megjelenő világító vonat utal a történetre, és jól kiemeli a havat a képen. Egy szó mint száz, imádom ezt a borítót, és maga a könyvet is! Amikor megkaptam a páromtól zokogva borultam a nyakába.
Helyszín :
A történet az Orient expresszen játszódik.
Idő:
A könyv története a 20. században játszódik.
Karakterek:
A sort nem is nyithatnám mással, mint az általam hőn szeretett Hercule Poirot-tal. Imádom ezt a karakter, stílusos, nem locsog össze-vissza, higgadt személyiség és rögtön átlát mindent. Ha meg kell oldania egy rejtélyt szépen lassan, higgadtan kezd neki, minden lépését, mondatát jól meggondolja és természetesen a végén a gyilkos arcába mondja nemes egyszerűséggel, hogy' Ön a gyilkos!'. Ha pedig ellenkezne a személy, ő milliónyi bizonyítékot felsorol, hogy mindenki számára egyértelmű legyen a dolog. Szerintem egy nagyon jól megalkotott karakterről van szó, akit nagyon lehet szeretni.
A vonat utasai is tetszettek nekem, jól kidolgozott karakterek, de nem gondolnám, hogy egyesével meg kéne őket említenem. Jók voltak és kész.
Írói stílus:
Az írónőnek hatalmas stílusa van. A történetei érdekesek, lebillincselőek, jók a leírások és pörög a történet folyamatosan.
Saját vélemény :
Én nagyon szeretem az írónőt, tehát lehet, hogy egy picit elfogult vagyok vele szemben, de szerintem akkor is baromi jó volt ez a kötete is. A végén olyan csavar volt, hogy én csak így néztem, hogy aztaaa jól átvertél. A könyv elolvasása után döntöttem úgy, hogy Agatah Christie összes könyvét el akarom olvasni, mert jó, és mert imádom az írónőt.
Kinek ajánlom:
Hogy kinek ajánlom ? Hát mindenkinek ! Emberek ez egy kötelező olvasmány a krimi szerelmeseinek, az már egyszer tuti ! Ha szeretsz olvasni a krimi műfajában, esetleg ismered és szereted az írónőt, akkor mire vársz még? Olvasd el !!!
Én ezt a könyvet 5 csillagra értékeltem. ( Milyen meglepő ilyen ajánlás után :D )
★★★★★
Borító: 5/5
Történet: 5/5
Karakterek: 5/5
Írói stílus: 5/5
Oldalszáma: 264
Molyos értékelése: 94 %
Kiadta: Helikon
Halihó Molyok !
Újabb bejegyzéssel érkeztem, de most egy komoly témáról kell, hogy írjak, az öngyilkosságról. Ezt a témát dolgozta fel Jay Asher a Tizenhárom okom volt... című könyvében.
Jó olvasást hozzá !
"Hiába mondod a jövőnek, hogy STOP.
Nincs REWIND gomb, nem tudod visszatekerni a múltat.
Az egyetlen mód, hogy megtudd a titkot, ha megnyomod a PLAY-t.
Clay Yensen semmit sem akar tudni Hannah Baker kazzetáiról. Hannah meghalt-gondolta-magával kellett volna vinnie a titkát.
Aztán Hannah hangja közölte Clay-jel, hogy az ő neve is elhangzik a kazettán, és az is, hogy Clay valamilyen módon felelős a haláláért.
Aztán Clay egész éjszaka a kazettákat hallgatta. Hannah szavai nyomán bejárja a városkájukat, és amire fényt derített, az örökre megváltoztatta az életét. "
A könyv műfaja:
A történet ,műfaját tekintve a young adult, ifjúsági kategóriába esik.
Borító :
Szép rajta a lány, meg tetszenek rajta a buborékok, szép, de nem egy különleges borítónak gondolom.
Helyszín:
A történet Amerikában játszódik.
Idő:
A történet napjainkban játszódik, a 21. században.
Karakterek :
Hannah karaktere nagyon érdekes. Nem tudom kinek jutna ilyen eszébe, hogy szépen sorban mindenkit felsorol, aki rosszat tett vele, ezt felveszi kazettákra, és amikor meghal utána sorban eljuttatja azokhoz, akik rajta vannak a listán. Ijesztő számomra még a gondolat is. Sajnáltam ezt a lányt, hogy annyi negatív dolog érte, hogy végül úgy érezte erre csak az öngyilkosság a megoldás.
Clay karaktere is tetszett, bátor fiúnak tartom. Nagy bátorság volt tőle, hogy követte az utasításokat, főleg este, számomra ez ijesztő gondolat, hogy egy halott ember utasításait hallgassam és kövessem.
Írói stílus:
Nem tartom annyira különlegesnek Jay Asher stílusát. Elolvastam a könyvét, egész jó volt, de nem hiszem, hogy olvasnék még valamit ettől az írónőtől, annyira nem nyerte el a tetszésemet.
Saját vélemény:
Szerintem ez egy egyszer olvasható könyv, legalábbis én többet biztos nem olvasom el. Fontos témát dolgoz fel, ez tetszett benne, hiszen napjainkban olyan sok fiatal lesz öngyilkos ez egy mai téma, erről fontos, hogy tudjunk és beszéljünk. Összességében a karakterekkel sem volt bajom, minden egész jó volt, csak az az igazság ez a könyv nem igazán az én világom. De nem bánom, hogy egyszer elolvastam, egyszer megérte.
Kiknek ajánlom:
Akik szeretik a sötétebb, depressziós hangulatú könyveket, érdekli őket az öngyilkossággal kapcsolatos könyvek, na nekik ez egy tökéletes választás.
Én ezt a könyvet 3 csillagra értékeltem.
★★★
Borító: 3/5
Történet: 3/5
Karakterek: 3/5
Írói stílus: 3/5
Oldalszáma: 264
Molyos értékelése: 75%
Kiadta: Könyvmolyképző
Halihó Molyok !
Egy újabb értékelést hoztam ma nektek. De most nem csak egy könyvről fogok írni, hanem egyenesen háromról, mert hogy egy trilógiáról van szó. Két író írta ezt a szuper trilógiát, ami nem más mint Colleen Hoover és Tarryn Fisher közös műve a Soha, de soha.
Jó olvasást hozzá !
" Soha ne hagy abba ! Soha ne felejts !
Jó barátok voltak mióta csak megtanultak járni.
Ma délelőtt óta vadidegenek.
A fiú bármit megtesz, hogy emlékezzen. A lány bármit megtesz, hogy felejtsen. "
A könyv műfaja :
A Soha, de soha műfaját tekintve egy romantikus, new adult, kisregény trilógia.
Borító :
Nekem személy szerint nagyon tetszik ez a borító. Jó ez a vizes háttér, és mintha a víz elszakítaná egymástól a két kezet. Ez szerintem nagyon jól kifejezi Silas és Charlie helyzetét.
Helyszín :
New Orleansban játszódik a történet.
Idő:
A könyv története napjainkban a 21. században játszódik.
Karakterek:
A trilógiában két főszereplőnk van Charlie és Silas. Ők egy szerelmes pár voltak, ám valami miatt egyik napról a másikra elvesztették az emlékeiket és szinte semmire nem emlékeznek. Azt sem tudják, hogy ők együtt vannak. Összefognak, hogy kiderítsék mégis mi a fene történt velük, e közben próbálják ki ismerni egymást és újra beleszeretni a másikba.
Megmondom őszintén nekem Silas karaktere sokkal közelebb állt a szívemhez, mint Charlie. A fiú sokkal melegszívűbb, kedvesebb személyiség, mint a lány és a történetben annyiszor volt rá példa, hogy azt is bebizonyította, hogy ő egy jó ember, és egy romantikus alkat.
Charlie karaktere sem volt rossz, mert nagyon jól ki volt találva és őt is szerettem. De azonban, ahogy sorban derültek ki a dolgok róla, hogy milyen is, és hogyan bánik Silassal egyre inkább unszimpatikus lett nekem a lány.
Írói stílus :
Itt ugyebár két író stílusa ötvöződik egy trilógiában, tehát egyben kell beszélnem róluk. A könyvek stílusa jó, érdekes és nagyon könnyed, gyorsan lehet vele haladni. Nagyon tetszett a történetben, hogy váltott szemszögben íródott, így megismerhettem mind a két főszereplőnk gondolatait. Tetszett, hogy az írónők annyira titkolóztak, hogy mi történt Silassal és Charlieval, hogy még az olvasót sem avatták be, hanem neki is izgulnia kellett, hogy na most akkor hogyan tovább. Ez kiváltképpen tetszett.
Saját vélemény:
Nekem tetszett ez a trilógia, mert érdekes volt, és könnyen olvasható. A könyvek rövidsége miatt nagyon gyorsan a végére lehetett érni. Tetszettek a karakterek, jól megvoltak alkotva, tudtam őket szeretni. A két írónő ezzel elérte nálam, hogy külön-külön is olvassak tőlük könyvet, mert annyira megvettek maguknak. Köszönöm Colleen Hoover és Tarryn Fisher !
Kiknek ajánlom:
Bárkinek, aki valami könnyed romantikus trilógiára vágyik, amit gyorsan el lehet olvasni. És aki szereti a váltott szemszögben íródott regényeket.
Én ezt a könyvet 4 csillagra értékeltem.
★★★★
Borító : 4/5
Történet: 4/5
Karakterek: 5/5
Írói stílus: 5/5
Oldalszáma: 1. kötet 176, 2. kötet 116, 3. kötet 106
Molyos értékelése: 1. kötet 89%, 2. kötet 90%, 3.kötet 77%
Kiadta: Könyvmolyképző kiadó
Sziasztok Molyok !
Most megint egy olyan könyvet hoztam, ami nekem nem nagyon nyerte el a tetszésemet. Ismételten elmondom, hogy nem kritizálom a könyvet, sem az írót, csak a saját őszinte véleményemet írom le a könyvről. Lehet neked ez a kedvenc könyved és szereted nagyon, ne haragudj meg azért, mert más az ízlésünk.
És akkor jöjjön Deborah Moggachtól a Tulipánláz.
" Varázslatos regény szerelmi praktikákról, festészetről, Sorsról.
1630-as évek, Amszterdam. Virágzik a művészet és a kereskedelem, s egy különös szenvedély kezd hódítani: a tulipánláz...
Sophie, a szép fiatal és szegény lány feleségül megy a gazdag, idős kereskedőhöz,hogy megmentse családját. Jan Van Loos, a tehetséges fiatal festőzseni felkérést kap, hogy fesse meg a házaspár portréját... "
A könyv műfaja :
Műfaját tekintve ez a könyv egy történelmi romantikus regény, mert egy régebbi időben játszódik és mert romantikus szál van benne főelemként.
Borító :
Szerintem szép borítóról beszélhetünk, utal a történetre és annak műfajára. Tetszik benne, hogy olyan, mintha a fényképkeretbe lenne berakva maga a kép, ezzel is utal arra, hogy a festészet jelentősen megjelenik a kötetben.
Helyszín :
A történet Hollandiában játszódik, azon belül is Amszterdamban. A könyv jól bemutatja a holland kultúrát és azt a nagy imádatot a tulipánhagymák iránt.
Idő:
A könyv a 17. században játszódik, ebben az időben fellendült Hollandiában a kereskedelem és a művészetek utáni érdeklődés. Na, és persze a tulipánhagymák eladása, hogy az emberek ebből gazdagodjanak meg.
Karakterek:
Egyik karakterhez sem tudtam igazán kötődni. Sophiet sajnáltam a helyzete miatt, de a festővel való viszonya számomra túl sok volt. Értem én, hogy egy öreg emberhez ment feleségül, akit nem szeret, és ezért beleszeretett a festőbe, de akkor is, a férjével szemben nem volt szép tőle, aki felkarolta a családját. Végül is, ha nemet mond a festő udvarlására nem kavarja így fel a dolgokat.
Jan Van Loos, egy nagyon tehetséges festő, és mindenét feladta Sophiért. Feladta a festészetet, amit imádott csinálni, az álmait feladta egy nő miatt ! Én a helyében ezt nem tettem volna egy kis futó kaland miatt, még akkor sem ha annyira szeretik egymást.
Írói stílus :
Számomra semleges az írónő stílusa. Lassan haladt a történet, túl sok volt a leírás, hát nem nagyon tudom hová tenni ezt így magamban.
Saját vélemény :
Nekem ez a könyv nem igazán tetszett. Nagyon sokáig olvastam, nem haladtam vele. A történet vontatott volt, a karaktereket nem tudtam megszeretni, és az egész könyv olvasása közben elkalandoztak a gondolataim. A borítója tetszett meg, és hát én ez miatt gondoltam, hogy nekem tetszeni fog, de hát nem tetszett. Igen tudom borító alapján nem választunk pont ezért, mindegy is ez a könyv bevitt engem a málnásba.
Kiknek ajánlom :
Ajánlom ezt a könyvet a történelmi romantikus kedvelőinek, és azoknak akik szeretik Hollandiát, vagy szeretnének megtudni róla többet.
Én ezt a könyvet 2 csillagra értékeltem. ( bocsánat mindenkitől)
★★
Borító : 3/5
Történet: 3/5
Karakterek: 3/5
Írás stílus: 3/5
Oldalszáma: 236
Molyos értékelése: 81 %
Kiadta: Ulpius-ház
Halihó Molyok !
A mai nap hozom az első negatív véleményemet egy könyvről, de hát kell ilyen is a blogra, hiszen nem tetszhet minden könyv ugyanannyira. Ha véletlenül, te szereted ezt a könyvet, akkor se vedd ezt a bejegyzést rossznak, hiszen nem leszólom a könyvet, csupán nem tetszésemet nyilvánítom. Biztos van neked is olyan könyv, amit te szeretsz nagyon én meg nem. Különbözőek vagyunk, de hát így van ez jól.
Nyugodtan írjátok meg ti is a véleményeteket a könyvről legyen az pozitív vagy negatív , bármelyiket szívesen várom!
Na és akkor jöjjön maga a könyv Piero Chiarától Az asztrahánbunda.
" Párizs, vigyél engem a kísértésbe!- mondhatná történetünk harmincas hőse, aki változást,kalandokat, élményeket keresve-remélve utazik ide csendes szülőfalujából, a Lago Maggiore mellől. Piero Chiara, a Jöjjön el egy kávéra hozzánk ! című sikeres olasz film regényelőzményének szerzője jó tíz évvel ezelőtt írta Az asztrahánbunda anekdotányi történetét. A háború utáni évek Párizsában vagyunk,az ígéret földjén,minden bohémság székesfővárosában, a nagy kalandnak tehát törvényszerűen be kell következnie. Be is következik: hősünk egy véletlen folytán egy másik ember életébe csöppen, megörökli az illető anyját, szerelmét, macskáját, ruháit és gondolatait. A jó világ azonban nem tart sokáig, a legváratlanabb pillanatban ugyanis felbukkan az örökhagyó... "
A könyv műfaja :
Na, hogy ennek a könyvnek mi a műfaja meg nem tudom mondani. Még Molyon is utána néztem, de hát fogalmam sincs, hogy hova lehetne ezt a könyvet sorolni. Én azt mondom, hogy egy szimpla kisregényről beszélünk, ami nagyon nem jól sikerült.
Borító :
Hát itt most asszem elmarad a borító imádatom. Persze értem én, hogy ez egy nagyon régi kiadás, és akkoriban a könyvkiadók még nem voltak, olyan kreatívak, mint a mostaniak, de hát könyörgöm mi ez a borító ? Nagyon csúnyán néz ki.
Helyszín :
A történet helyszíne Franciaország, azon is belül Párizs. Én személy szerint nagyon szeretem a Párizsban játszódó történeteket, és hát úgy gondoltam, hogy ez is tetszeni fog. De hát nem ! Nagyon nem ! Itt a példa, hogy hiába van egy könyvnek jó helyszíne , ha maga a történet unalmas, és lassú.
Idő :
A történet a 20. században játszódik és az író lineáris időkezelést használ. A történet folyamán derülnek ki a régmúltban történt dolgok.
Karakterek :
A történet szereplőit nem emelném ki, hanem összefoglalva beszélnék mindről egyszerre. Az összes karakter számomra unalmas volt és közhelyes. Egy szereplő sem volt, akit megtudtam volna szeretni, vagy azonosulni vele. Mindegyiküket úgy éreztem, hogy egy papírmasé karakter, egy pillanatig sem hittem el, hogy létezhetnek ilyen karakterek.
Írói stílus :
Unalmas vontatót írásmód, néhol túlzottan részletező leírások, unalmas semmi karakterek. Nekem nagyon nem tetszett az írónő stílusa.
Saját vélemény:
Nekem ez a könyv nagyon nem tetszett, már csak a fent említett okok miatt sem. Rám nem jellemző, hogy egy könyvet félbehagyjak. Általában elszoktam olvasni olyan könyveket is, amik nem annyira tetszenek. Ennek az az oka, hogy mindig adok egy újabb esélyt a könyvnek, hogy hátha most jön egy olyan rész, ami a többi rosszat elfelejteti velem. Hát igen az az áldott jó szívem. Na ezt a könyvet a maga 156 oldalával sem tudtam elolvasni. Unalmas volt, nem tudtam vele haladni, és mindig elkalandoztak a gondolataim. Szerintem ha valaki olvasni akar, akkor nem az a célja, hogy közben azon gondolkozzon, hogy mit is egyen ebédre. :D Na de végérvényben soha többet még csak a kezembe sem veszem ezt a könyvet.
Kiknek ajánlom:
Sokat gondolkoztam rajta, hogy mégis mit kéne ide írnom, hogy kinek ajánljam ezt a könyvet. De hát végérvényben azt mondom, akinek van kedve próbálja meg, neki hátha tetszik. Senkinek nem ajánlom, mert utána meg ne engem szidjatok, hogy huh ez a Cinti milyen rossz könyvet ajánlott nekünk ! Nem vállalom a felelősséget. Mindenki a saját maga felelősségére kezdjen bele a könyvbe, én szóltam !
Én ezt a könyvet 1 csillagra értékeltem.
★
Borító: 1/5
Történet: 2/5
Karakterek: 2/5
Írás stílus : 2/5
Oldalszám: 156
Molyos értékelés: 3 csillagozás van róla, nincs százaléka, amit én teljes mértékben meg is értem.
Kiadta: Európa Könykiadó
Halihó Molyok !
A mai nap egy olyan könyvről hoztam értékelést, amit kérésre készítettem. Általában nem nagyon jellemző rám, hogy horroros könyveket olvasok, de ez a könyv megtetszett , mert nem rég készült róla film, nagyon izgalmas és nagyon hosszú is. Ez a könyv nem más, mint Stephen Kingtől az Az című vaskos könyve. Igen annak ellenére, hogy nem szeretem a horrort, ezt a könyvet gyorsan elolvastam és még tetszett is. És igen imádtam mind az 1184 oldalát. Számomra is meglepő, de hát akkor jöjjön a könyv.
" Heten voltak. Hét kiskamasz barát, akiknek szembe kellett szállniuk a városukat terrorizáló rémmel. A csatornákban, a lefolyókban, a kanálisban lakó Az időről időre felszínre bukkant, és akkor útját hullák szegélyezték. Sok hulla. De Derry városában ezen senki sem lepődött meg. Az emberek halandóak, a gyerekek meg főleg. Egészen addig, amíg ők heten össze nem fogtak, hogy legyőzzék Azt.
Bill, a vezér, aki az öccse halálát akarja megbosszulni. Ben, akinek a könyvek a barátai, na meg az ennivaló. Richie,akinek mindig rosszkor jár a szája, ráadásul különféle Hangokon. Stan, aki gyűlöli a rendetlenséget és a piszkot. Eddie, akinek asztmája van és tankszerű anyja. Michael, a néger. És Beverly, a lány, akit ver az apja és akibe ketten is szerelmesek.
De hogyan szállhat szembe hét gyerek az egész várost megfertőző gonosszal ? Stephen King hatalmas regénye vérfagyasztó izgalmak során válaszolja meg a kérdést. És mesél még gyerekkorról és felnőttségről, barátságról és kirekesztettségről, lányról és fiúról. Szóval az életről. "
A könyv műfaja:
Aki ismeri Stephen Kinget és olvasott már tőle egyet-mást az tudhatja, hogy nem szokása szívderítő történeteket írni. A könyv műfaja horror, bár a thriller néhány alapvető vonását is magán viseli. Szigorúan erős idegzetűeknek ajánlott !
Borító :
A könyv borítója szerintem a maga nemében nagyon szép, és természetesen nagyon ijesztő is. Amikor rá néz az ember borsózik a háta, vagy legalábbis az enyém biztosan. A borító hűen sugallja, hogy mire számíthatunk a könyv során. Tetszik, hogy a fekete háttéren pirossal írták a címet, így még jobban átadja a könyv üzenetét.
Helyszín :
A történet fő helyszíne Derry, a kisváros. Erről a városról azt kell tudni, hogy nagyon elszigetelve van más városoktól, és a lakói már nem nagyon lepődnek meg semmin. Az megjelenése óta sorban tűnnek el gyerekek, majd találják meg a hulláikat.
Idő:
Az író ugrál az idősíkok között. Hol arról mesél, hogy heten, hogyan menekülnek meg Az elől, majd a következő fejezetben már egy-egy karaktert követhetünk felnőtt életében. Számomra ez egy picit zavaró volt, főleg még a könyv elején amikor próbáltam megjegyezni a neveket.
Karakterek :
Szerintem Stephen King nagyon érdekes karaktereket hozott létre, mind egyedi. Nincs olyan érzése az olvasónak, hogy oké, ők csak egy könyv szereplői, hanem, mintha húsvér emberekről olvasnánk. Na és akkor nézzük is a történet hét főszereplőjét.
Elsőnek Billt említeném, a főnököt. Miután Az megölte kisöccsét , Georgeot bosszút tervez a különös lény ellen. A csapat többi tagja az életét adnak és minden kérdésben az ő válasza a döntő.
Richie tipikusan az a szereplő, akinek mindig jár a szája, és soha nem tudja, hogy mikor kéne abba hagynia. Neki az a különlegessége, hogy megpróbál másokat utánozni, és azok hangján beszélni. A többieket mindig ezzel fárasztja. Szerintem egyébként vicces karakter jól áll neki a humor, de néha már egy kicsit sok volt belőle.
Stan egy rendmániás karakter. Számomra nem volt túl izgalmas, de így a többiek közt elfért.
Eddie személye már annál izgalmasabb. Állítólagosan asztmás , de ezt a képzetet csak az anyja ültette el a fejében. Valójában Eddienek a befuvója csak egyféle biztonsági érzést ad számára, egyféle függője lett a gyógyszernek, ami egyébként csak víz.
Michael egy néger fiú, akit a bőrszíne miatt sokan bántják, és kiközösítik. Nehéz lehet neki, sokszor megsajnáltam szegénykét.
A csapat egy szem lányával , Beverlyvel zárnám a hét szereplőnk listáját. A csapatból ketten is szerelmesek bele, neki azonban csak Bill tetszik. A lány sok negatív dolgon ment át, főleg apja miatt, aki rendszeresen veri.
És végül , de nem utolsó sorban néhány információ Azról. Szerintem egy nagyon jól kitalált fő gonosz, lehet tőle félni, megvan az a kívánt hatása, hogy rettegjen tőle az ember, hogy huh mikor jelenik meg megint. Annak ellenére hogy gonosz és negatív karakter nekem tetszett, King jól kitalálta. Tetszett benne, hogy alakváltós, hogy bárkivé át tud változni, így még ijesztőbb az egész. A végén, amikor minden kiderül róla én nagyon meglepődtem, hogy valójában Az mi is.
Írói stílus :
Szerintem Stephen Kingnek nagyon jó stílusa van. A mondatai szépen megvannak fogalmazva, könnyen és gyorsan lehet haladni a könyveivel. Nem ismétli önmagát, mindig valami új kigondolás pattan ki a fejéből. Érdekes számomra, hogy tudtam nevetni egy horror regényen is. Az író néhol vicces jelenetekkel fűszerezi a történetet, szerintem így akar minket magabiztossá tenni, hogy ne féljünk aztán egyszer csak Bummm ! megjelenik újra a gonosz, és mi halálra rémültünk. Ezt zseniálisan csinálja.
Saját vélemény:
Számomra ez egy jó olvasás volt. Annak ellenére, hogy nem nagyon szoktam olvasni ilyen jellegű könyveket, (mert nagyon félős vagyok) tetszett. Elsőnek csak azért akartam elolvasni, mert többen ajánlották, hogy huh milyen jó, te miért nem olvastad még el ? Aztán eldöntöttem, hogy kihozom könyvtárból, de ott nem találtam meg, mert mindig kivitték az orrom előtt. :D Végül megkaptam a páromtól ajándékba és hát van egy néhány olvasatlan a polcomon ( olyan 80 körül tudom rossz vagyok :D ), így hét úgy döntöttem, hogy azonnal neki kezdek és elolvasom, ha már egyszer megvan. Hát így került hozzám ez a történet. És én ezt egyáltalán nem bántam. Egyedül csak annyi baj volt vele, hogy nem tudtam olvasás közben enni. Köztudott rólam, hogy imádok olvasás közben enni, hát ennél a könyvnél ezt nem kellett volna megtennem. Éppen eszem a kis rántott husimat, és közben olvasom a könyvet, hát persze, hogy éppen akkor jött egy nagyon undorító rész, és hát elvette az étvágyamat egy időre. Megtanultam Stephen King olvasás közben nincs evés ! Ez aranyszabály !
A karakterek tetszettek számomra érdekesek voltak és szerethetőek. Külön plusz pont az írónak, hogy a hét gyereket nem csak Az megsemmisítése hozta össze, hanem az is, hogy valamennyien kitűntek valamivel a tömegből. Ez szerintem egy szuper ötlet volt.
Kiknek ajánlom:
Ajánlom azoknak, akik szeretnének olvasni valami jó kis vérfagyasztó történetet, akik bírják az undorító részeket, és persze , akik szeretik Stephen Kinget. Azoknak ez egy kötelező olvasmány.
Én ezt a könyvet 4 csillagra értékeltem.
★★★★
Borító : 5/5
Történet: 4/5
Karakterek: 5/5
Írás stílus: 4/5
Oldalszáma: 1184
Molyos értékelése: 90%
Kiadta: Európa könyvkiadó
